Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1907

»Der Mittelpunkt unseres Wesens ist ein unendlicher Glaube und eine ewige Liebe.«

Jakob Friedrich Fries.

5teiner János Sámuel filozófiai munkái.

Líceumunk egy rég porladó jó professorának az emlékezetét akarjuk feleveníteni e sorokban Steiner János Sámuel1) (1808—1887), aki a mindinkább kevesbedő polihisztorok sorából való volt, 1840-től 1874-ig működött intézetünknél, amelynek egyik dísze és támasza volt Hosszú működése alatt a természetrajzi és természettani szakokon kívül theológiát és bölcsészetet, továbbá német irodalmat is tanított, szabad óráiban pedig a zenében és énekben gyakorolta magát és a francia nyelvet is tanulta. A kérdések kérdése, amely korunk legtöbb gondolkodó emberének a lelkében is mondhatni a fő helyet foglalja el, vájjon hogyan hozható összhangzásba az ember intellektuális képessége, tudományos meggyőződése, kedélyéletének vallásos hitével, az ő szelíd lelkét is hullámoztatta. Noha a bécsi egyetemen folytatott természettani és felsőbb mathematikai tanulmányai által tudományos látóköre kellőkép kitágult, mégsem derült föl előtte a theológia és a természettudománynak egymáshoz való viszonya, hiányzott világnézetéből a harmónia reális ismeretei és keresztyén hite között, ami nyugtalanságot okozott nemes lelkének. Sóvárgó szíve végre is Jenában talált kielégítést, midőn a bölcselet tanárának, Fries Jakab Frigyesnek (1773.—1843.) előadásait hallgatva ennek a tudást és hitet kiegyeztetni törekvő rendszerében találta meg lelke nyugalmát és harmóniáját. Fries tanai ezentúl elhatározó befolyást gyakoroltak Steiner filosófálásának irányára: a mely hatás félreismerhetetlen filozófusunk hátrahagyott 2 munkáján is, melyeket itt első ízben igyekszünk vázlatosan bemutatni. Az egyik (magyar) munkának a címe : »A lélektan és logika rövid vázlata.« Sárospatak 1867. A másik: »Allgemeines Metaphysik zur Begründung einer vernünftigen Welt- und Lebensansicht nach Kant, Fries, Apelt. Klar und übersichtlich dargestellt vom Samuel Steiner. Késmárk. 1882. Nézzük mindenekelőtt, hacsak futólag is, a mester rendszerét.

’) Lásd az életrajzát: Palcsó J: A késmárki líceum története 172.—175. 1. Grósz Ernő: Steiner J. S. emlékezete. Késmárki líceum 1886/7. évi értesítőjében.