Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1906
55 a szabályszerű követelményeknek megfelelvén a tud. egyetem jogi és orvos tanulmányaira érettnek nyilváníttatott. A teljes érettségi vizsgálatra első ízben jelentkezett 30 tanuló közűi 6 a lelkészi, 3 a jogi, 4 a tanári, 1 a tornatanárt, 1 a mérnöki, 2 a katonai, 4 az állatorvosi, 2 a gazdászati, 1 a vasúti, 1 az orvosi, 2 a jegyzői, 1 a postatiszti, 1 az erdészeti és 1 a gyorsírói pályára szándékozik lépni, XIV. Adatok a tanév történetéhez. Kiszelly Ervin 40 éves tanári jubileuma. A líceumi épület új szárnyának felavatása. A késmárki ág. hitv. ev. kerületi líceum az 1906/7. tanév megnyitása alkalmával két nagy jelentőségű, korszakot alkotó esemény előtt állott. Újonnan épített, illetve kibővített iskolaépületét adta át rendeltetésének. Egyik nagyérdemű tanára, Kiszelly Ervin, a magyar protestáns tanügynek buzgó, lankadatlan munkása, az intézet falai közt lefolyt áldásos m ü- ködésének negyvenedik évét töltötte be. Mindkét esemény külön-külön is méltó arra, hogy örömmel, ünneplő lélekkel emlékezzünk meg róla, s hálásan emeljük fel érte sziveinket a Mindenhatóhoz. E két nevezetes eseményben líceumunk múltját és jövőjét látjuk ölelkezni, összeolvadni. Kiszelly Ervin 40 éves, becsülettel megfutott pályájában, tiszteletreméltó alakjában líceumunk díszes múltjának egy korszaka áll előttünk megjelenítve, mint élő symboluma annak a kornak, amelyben igaz evangéliumi szellemtől áthatott tanárok, puritán önzetlenséggel, szerény anyagi viszonyok között, nemes áldozatkészséggel, példás lelkiismerettséggel szolgálják és virágoztatják fej az evang. egyház tanügyét. A nemzeti kultúra szolgálatára emelt uj, díszes, kibővített palota pedig itt a Kárpátok magas bércei alatt a líceum fejlődésre képes jövőj ét s azt van hivatva hirdetni a jövendő századoknak, hogy ezt a tanintézetet, amely csaknem egyidős a magyar protestantizmussal, s amelyet dicső elődök áldozatrakészen, hazájuk és egyházuk iránt való példás ragaszkodásból, szeretettel alkottak: ezt mi méltó utódok gyanánt szent kötelességünknek tartjuk ápolni, tovább fejleszteni, hogy terjesztője, erősbitője legyen a magyar nemzeti eszmének, műveltségnek, szeretett magyar hazánk és egyházunk javára és dicsőségére.
