Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
77 geographiai helyek távolságának meghatározására. A geometria összefoglaló áttekintése. K. k. Dr. Wagner Alajos. Természettan, hetsnként 4 óra. Hőtan. Mágnesség és elektromosság. Mathematikai földrajz. K. k. Makay István. BÖLCSÉSZETI ELÖTAN, hetenként 3 óra. A lélektan tárgya és fontossága, az érzetek különböző nemei az érzékek szerint, a képzetek, az érzelmek tana, a vágy, a mozgás tüneményei, akarat, jellem, a lelki betegségek, a hypnotismus és a vele rokon tünemények. A logika tárgya, képzetösszeköttetések, a fogalom nemei, ítéletek, következtetések, a rendszeres gondolkodás formái, meghatározás, felosztás, bizonyítás, módszer, inductio, deductio, álkövetkeztetések. K. k. Szitnyai Elek: Lélektan és Logika. TORNA, hetenként 2 óra. Tananyag ugyanaz mint a VII. osztályban. EGÉSZSÉGTAN. Végzett tananyag mint a VH-dik osztályban. írásbeli iskolai dolgozatok: A szellőzésről. A tej és a tejtermékekről. Nem kötelezett tantárgyak. FRANCIA NYELV, tanítja Votisky Károly főgymn. tanár. GYORSÍRÁSZAT, heti 2 órában, tanítja Kiszely Géza főgymn, tanár. A tanfolyamban részt vett a III.—VIII. osztály 19 növendéke, kik a Gabels- berger-Markovics rendszere alapján készített gyorsírászatban nyertek oktatást. Nem jelentkezvén elegendő számú tanuló a magasabb fokú (vita) gyorsírás tanulására, növendékeink ez idén kizárólag kezdők voltak s mint ilyenek a levelező gyorsírás elsajátítására vezettettek. Rendelkezésükre állott a főgym- násiumnak 72 gyorsírászati kötetből álló könyvállománya. K. k. Forrai Soma: Levelező gyorsírás. NÉMET TÁRSALGÁS, heti 1 órában, tanította Dr. Szelényi Ödön. Az új tanítás szerint a német nyelvi és irodalmi tanítás célja: az újabb német irodalom műveinek biztos nyelvtani ismereten alapuló megértése és gyakorlottság a nyelvnek írásbeli és szóbeli használatában. Ez utóbbi gyakorlati szempont azonban a rendes órák keretén belül nem érvényesíthető teljesen, mert a szokásos beszédgyakorlatoknak ott természetszerűen a végzett olvasmányokhoz kell füződniök. így a legtöbb tanuló épen a köznapi életben előforduló tárgyakról nem igen tud társalogni. Ezen óhajtottunk segíteni a német társalgási órákkal, ahol a tanulóknak alkalmuk nyílt a mindennapi életben leggyakrabban előforduló szavak és szólások elsajátítására. Eljárásom általában az volt, hogy Kálmán francia társalgója nyomán haladva, a táblára írattam a legszükségesebb szókat és szólásokat, melyeket a tanulóknak a követkoző órában el kellett mondaniok. Ezenkívül felolvastam nekik híreket az újságokból, felolvastam és elmondtam adomákat és kisebb történeteket, melyeket azonnal reprodukálniok kellett. A szóanyag közlésénél igen gyakran a direkt módszeirel is éltem.
