Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904

57

a király a rendeket, a szentesített törvényeket pedig letette István főherceg nádor kézébe a következő szók kíséretében:

,,En magyar nemzetemnek szívből óhajtom boldogságát, mert abban találom fel a magamét is. Amit tehát ezek elérésére tőlem kívánt, nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve, ezennel át is adom neked kedves öcsém s általad az egész nemzetnek, úgy mint kinek hűségében leli szívem legfőbb vigasztalását és gazdagságát.“

„Egy boldogított hálás nép környezi itt Felséged királyi székét“ — felelt a nádor — „s a nemzet szive soha forróbb szeretettel, több hűséggel nem dobogott fejedelme iránt, mint dobog most felségedért, ki a jelen törvények szentesítése által honunk ujjáalkotója lett

........................Valamint uj életerős alapra

f

ektették ezek a törvények a magyar alkotmányt, úgy biztosabb alapot nyert általuk az a szent frigy is, mely e hazát fölségedhez és királyi házához édes kapocscsal köti.“

Távozott azután a rendek s közönség lelkesült éljenzései között a királyi család, a főrendek és követek pedig az országházba mentek meghallgatni az április 11-én átadott törvényeket.

Fontos törvények ezek: ezeknek köszönhetjük a független felelős magyar minisztériumot, ezeknek az országgyűlési követeknek népképviselet alapján való választását, az országgyűlésnek évenkinti üléseit, az ország egységének helyreállítását a Partiumnak és Erdélynek Magyarországgal való egyesítése következtében, a közteherviselést, az úrbéri szolgálatok és dézsma eltörlését, a tagosítást, a legelő elkülönítést, faizást, az uriszék és földesúri hatóságok megszüntetését, a papi tized és ősiség eltörlését, egy magyar hitelintézet megalapítását, nemzeti őrsereg felállítását, e törvények helyezték vissza a nemzeti színt és az ország címerét ősi jogaiba, mondták ki a szabad sajtót, a tökéletes egyenlőséget és viszonosságot a törvényesen bevett vallásfelekezetekre nézve, a tanszabadságot a magyar egyetemen és több más üdvös intézkedést.

Fontos törvények ezek, sőt e törvények Magyarország közjoga tekintetében a legfontosabb mozzanat, mely nélkül a kor igényei s a fejlődő eszmék hatalma a magyar alkotmányt rég elsöpörték volna. Kegyelettel kell tehát megemlékeznünk az 1848-adiki törvényhozókról, első sorban azok leikéről, Kossuth Lajosról, kinek nevéhez eme nagy átalakulás fűzve van. De nem szabad megfeledkeznünk a régi kiváltságos rendekről, a papságról és nemességről sem. 1848-ban mindenki csak jogokat követelt: a paraszt, a polgár, a vallásfelekezetek, a nemzetiségek s a nemzet a maga egészében, de adni csak a kiváltságos rendek adtak. Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemondott, miért is örök emlékezet okáért a papi rendnek a haza oltárára letett áldozatát az ország rendei törvénybe iktatták A főúri és köznemesi rend pedig lemondott az úrbéri