Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
35 csatlakozik, akik arról vitatkoznak, hogyan jöhet létre az új klasszikus költészet. Anaxagoras a kritikai gondolat erejére utal, Thales ellenben a természet élő folyását magasztalja. Mephistopheles végre a Phorkydák1) barlangjában találja meg elemét és az ő alakjukat veszi föl, az abszolút rút alakját. A következőkben a költő a német költészetnek a renaissance előidézte felvirágzását és az antik világ legjobb elemeivel való összeolvadását szemlélteti. Thales Homunculust Nereushoz* 2) vezeti, de rajta nem a tanitás, hanem csak saját erejének növekedése segíthet, Nereus tehát Proteushoz,3) a fantáziához utasítja. A szép azonban csak úgy jön létre, ha a természetes érzéshez hozzájárul a forma törvénye = a kabirok4). A nereidák és tritonok5 6) hozzák őket egy békateknőn Persze a létrejövő költészet (Homunculus) fitymálja a szabályokat és megvetőleg szól a kabirokról. Thales és Proteus most elvezetik a tengeri ünnepélyre, vagyis a hazai költészet ősrégi ha gyománya és az alkotásra képes fantázia kisérik a tökéletesedésre törekvő német költészetet. Ott a tengeri ünnepélyen a görög világ minden bája, formai szépsége és ereje egyesül. A telchinek3) visszatükröztetik a görög plasztika fenséges és derült nyugalmát, a psyllok7) és marsok8) a görög költészetben jelentkező harmonikus — ritmikus elemet, a nereidák a természetes éneknek a művészeti énekbe való átmeneteiét, a doridák a költészet tökéletes báját, melynek csúcspontját Galatea9), képviseli. Homunculus elragadtatva megjelenése varázsától a habokba rohan és Galatea kagylótrónja előtt szétroppan. Homunculus tehát nem úgy jön létre, hogy a benne rejlő elv szerint teljes alakká növekedik, hanem hogy a benne felhalmozódott törekvés és vágy a szépség láttára lángra lobban és belé olvad a klasszikus világ egyetemébe. III. felvonás. Ennek az egész sok ágú cselekvénynek következménye, hogy az antik szépség: Heléna új életre kelt. Nem mint Homeros Helénája lép elénk a a spártai palotában, hanem mint a mitikus hősnő, a ki homályos tudatáyal bír mind annak, a mit az ezeréves monda róla költött. A kar dicsőítő dalai alatt belépett a házba, de a tűzhelynél ott talált egy mozdulatlan rémalakot, Phor- yast, akiben a költő mindezt a százados ellenszegülést érzékítette meg, mely az antik szépségideál állítólagos túlhajtása ellen felmerült. Phorkyas ') Phorkyaden = Phorkys tengeri aggastyán és Ceto leányai. ’) Nereus: tengeri isten; leányai a nereidák vagy doridák. 3) Proteus: jóstehetségű tengeri aggastyán, a legkülönbözőbb alakokat ölti magára. *) Kabiren: a görög mitológiába a sémiektől átvett istenségek, a rend és jog nenr.tői, a titkos tudás és általában minden művészot tanítói. 5) Tritonén: tengeri istenségek (felül ember, alant hal). 6) Telchinen: mitikus papi és művészi ős nemzetség Rhodus szigetén. 7) Psyllen: kígyó bűvölésről híres nép Afrika északi partján. 8) Marsen: középitáliai nép (varázslók és kígyóbűvőlők), 9) Galatea: Nereusnak Doristól született leánya, valószínűlég a csendesen pihenő ragyogó tengernek megszemélyesítése. 3*
