Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904

33

elszöktetni készül, Faust elfelejtkezve arról', hogy Helena nem a valóság, csak annak égi mása: művészeti alkotás, feléje nyúl, ekkor a káprázat isszonyú dördüléssel gőzgomolyba oszlik fel, a támadt zavarban pedig Mephistopheles Faustot vállára kapja és régi dolgozó szobájába viszi vissza.

II. felvonás. Faust tudattalanul megalkotta a szépséget, de nem tud benne érdek nélkül gyönyörködni, csak higgadt, fáradságos, szenvedélytől ment törekvéssel szerezheti meg a szépség ideálját. Azért kell visszatérnie a pezsgő életből az elmélethez: régi dolgozó szobájába. Itt újra látjuk a régi skolasztikus tanításmódot, melynek Faust búcsút mondott és melyet Mephistopheles ironice folytatni akar. Faust itt az új klasszikus művészet géniusza, Mephistopheles ezzel szemben a régi kornak a szelleme. Az átmeneti állapotot, midőn még a régihez ragaszkodnak, de durván sárba is tapossák a tekintélyt, Goethe a famulus és a baccalaureus1) alakjaival festi. Goethe e • 2 jelenetben a XVIII. sz. utolsó negyedének visszonyait igyekezett jellemezni: a régihez való görcsös ragaszkodással szemben a rohamos újítás vágyát (Sturm és Drang korszak), a hagyomány és szabály megvetését, ge- niális önbálványozást. Ezen elemekkel egyesült az antik szellem újonnan ébredt megértése, a mely a tudás talaján, a kritika műhelyében jött létre: Homunculus.2) O tehát az antik világ szelleme, mely az új fejlődésnek utat mutat. Mephistophelesre pedig azért szorul, mert a kritikus elmélkedő gon- dolathoz a világtapasztalat szellemének kell hozzájárulnia, hogy élet jöhessen létre. Homunculus lesz tehát Faust vezetője Heléna elnyerésében. Faust fölött lebegve leirja anak álmát Lédáról, Heléna anyjáról, aki játszótársnőivel fürdik. Látja, hogy Faust nem tudná többé megszokni a ködös északot, itt elpusztulna, eleme most a görög világ, arra ajánlkozik tehát, hogy elviszi a klasszikus Walpurgis éjbe, a klasszikus ókor világába. A klasszikus Wal- purgis éjben Goethe az anyagot 3 csoportba foglalta össze: 1. Az antik hagyomány lényege és módja tartalmilag és történetileg. 2. A renaissance a maga történeti lefolyásában a XVIII. században. 3. A klasszicizmus győzelme. A romantikus Walpurgis éj mintájára, mely május 1-jén a boszorkányokat és kísérteteket a Brocken hegyére gyűjti, Goethe egy hasonló ünnepélyt költ, melyet az ókor démonjai minden évben a pharsalusi1) csata

’) Baccalaureus: a 13. sz. óta a legalsó akadémiai fokozat, mely a tudori fokozat alatt áll.

!) Homunculus egyike a költemény legnehezebb rejtélyeinek. A középkori alchimisták meg voltak róla győződve, hogy egyszerű krisztallizáció (folyó állapotból szilárd halmaz állapotúvá tenni) embert lehet elő állítani. Ez volna a H. De itt szimbólum is. D ü n t z e r: H. ist das besonnene, jn selbbewusster Kraft ahnungsvoll nach dem idealen Schönen hingerichtete Streben. Sehrőer: Homunculus ist der aus Gelehrtenstube hervorgegangene Humanismus, der noch nicht Fleisch geworden ist. Er ist ein Werkzeug, das in die Antike führt. Steuding: H-Entwicklung veranlassender Tbätigkeitsgeist, Vertreter des rein Menschlichen in höherem Sinne. Goedeke: Buch- begriff des Ideals. En a szövegben Baumgart nézetéhez csatlakoztam.

:!) A pharsalusi csata 48 Chr.-e folyt le Caesar és i’ompéjus között. E csata döntötte el a római köztársaság sorsát.

3