Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
24 vagy semmit sem akar; az élet élvezetéből, a cselekvésből, tudásból nem részt, hanem egészet, mindent, végtelent. Amikor tékát mindenre átkot mond. nem a pesszimista teszi, hanem a féktelen, korlátot el nem ismerő idealista. (Bielschowsky 1. m. II. 639.1 Mephistopheles benne pedig épen ezt az idealizmust akarja megölni, elfojtani a törekvés és akarás korlátlanságát. Mephistopheles azért lépett fogadásra az Ürral, mert nem hisz az ember sugalmas ösztönében és Fausttal azért köt szerződést, mert biztosra veszi, hogv aljas érzéki élvezettel fogja megcsalni, hogy a mindennapi élet forgatagában, a gyönyörök árjában magasabb célokra irányuló törekvése tönkre fog menni. A szerződés tehát arra vonatkozik: fogja-e magát Faust a megtestesült tagadás által a passziv élvezetben való megmaradásra csábittatn! vagy meg fog-e maradni mindvégig nemes törekvése? (Baumgart i. m. I, 136 és k.) A nyomaték tehát nem azon van, hogy Faust egy élvezetet sem fog találni, hanem ép ellenkezőleg, hogy a legszélesebb keretek között keressen élvezetet anélkül, hogy törekvése elernyedne. Mihelyt az érzéki élvezettől kielégítve le akarná szegezni a pillanatot, lelke az ördögé legyen, Werd’ ich zum Augenblicke sagen: Verweile doch! Du bist so schön! Dann magst du mich in Fesseln schlagen Dann will ich gern zu Grunde gehen! Dann mag die Todtenglocke schallen, Dann bist Du deines Dienstes frei, Die Uhr mag steh’n, der Zeiger fallen Es sei die Zeit für mich vorbei, és alább: Wie ich beharre, bin ich Knecht Ob Dein, was frag’ ich, oder wessen. Mephistopheles monológjában egészen biztosra veszi, hogv Faust a hálójába fog kerülni, mert ha csakugyan megveti a tudást, az észt, ha csakugyan sikerül őt kielégítenie, akkor a szerződés értelmében az övé, ha azonban kielégítést nem találna Fau«t, akkor meg titán! törekvése sodorja előbb- utóbb a bukásba. A következő jelenet, mely klasszikus ironizálása a lélek nélküli, üres tudománynak, arra való, hogy Faustnak az absztrakt tudománytól való elfordulását megértesse. Mivel a fiatal diák fakultást még nem választott, Mephistophelesnek alkalma van valamennyi iskolás tudományra máró gúnyját kiönteni és valamennyitől az ifjú kedvét elvenni, aki ezek után az élet arany fája után fog nyúlni. Amint Faust visszatér, Mephistopheles megjelöli az egész költemény programmját: „Wir sehen die kleine, dann die grosse Welt.“ és a költő ezentúl vagy tényleges, valódi életjelenetek előadásával vagy tiszta jelképpel, vagy e kettő váltogatásával él, hogy az életet bemutassa. Anerbach pincéje az ördög első kísérlete arra, hogy Faustot a világba bevezesse. Itt a társas öröm legdurvább és legaljasabb formája uralkodik, de
