Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1903
43 Görögpótló IRODALOM, hetenként 3 éra. A görög költészet fejlődé- sének áttekintése, a görög líra; elegikus költők: Solon, Theognis, Mimner- mos, Simonides, Tyrtaios. Aeol líra: Alkaios, Sappho, anakreoni dalok. Dőr líra: Bacchylides, Pindaros. Epigrammák a görög anthologiából. Szemelvények a klasszikus versmértékű magyar lírai költészetbe 1. Az úttörők. Ba- róti Szabd Dávid. Rajnis, Révai, Csokonai, Virág, Kazinczy, Berzsenyi- Az ó-klasszikus versforma Berzsenyi után. A görög tragédia eredete, fejlődése. A három nagy tragikus. A görög színház Sophokles Antigonéjának olvasásával kapcsolatban a görög dráma szerkezete, jellemei, az antik tragikum, a klasszikus és modern dráma főkülömbségei. K. k. Badics F., Magyar irodalmi olvasókönyv II. k. Sophokles Antigone ford, Csíky G. Jebb-Fináczy A. görög irod. története. Görögpótló R \TZ, hetenként 2 óra. 1. Sikornamentika. Eleinte kevésbé, később jobban tagolt görög, középkori és renaissance síkdíszítmény elemek, majd egész rozetta, szalag és mezöékítmények szabad és értelmes felrajzolása s több színnel való kidolgozása. A tollrajz technika is gyakoroltatott. 2. Természetutáni rajzolás. Olyan beállítású famodellek rajzoltatása, hol leginkább a testek egymásra vetett árnyéka volt tanulmányozható. Majd gypszminták után stylizált levelek, palmetták, építészeti párkányzatok és görög edények rajzoltattak, ironnal vagy festékkel kidolgozva. TÖRTÉNELEM, hetenként 3 óra. Egyetemes világtörténelem (a magyar nemzet történetével kapcsolatban). K. k. Kiss Lajos »Világtörténelem« II. kötet: Középkor. Természetrajz, hetenként 3 óra. A levegő, víz összetétele és alkotó részeik. A kén, pyrit. Általános kémiai fogalmak. Markazit, galenit, szfalerit, cinóber, termés kéneső, antimonit, rézércek, nikelércek, termésarany, ezüst platina. A kősó alkotrészei, fluorit. Kvarc, opál. Grafit, gyémánt. Drágakövek. Kristályrendszerek, parameterviszony, felesalak, kombináció, ikerkristály, a kristályok jelzése. Vasércek, meteoritek. Barnakő. Ónkő. Karbonátok. Nitrátok. Timsó, izomorfizmus. Foszfátok. Az ásványok fizikai tulajdonságai. Borostyánkő, petróleum. Kőszén. Szerves vegyületek. A víz mechanikai és kémiai működése, réteges kőzetek. Vulkánizmus, kristályos kőzetek. A levegő és az élet geológiai működése. K. k. Dr. Szterényi Hugó: Ásványtan és Kémia a gimn. VI. oszt. használatára. Mennyiségtan, hetenként 4 óra. Algebra: A hatványozás általánosítása (Negativ kitevők és alkalmazásuk a 10-es számrendszerre, törtkitevők) Briggs-féle logarithmusok és alkalmazásaik. Az arithmetikai és véges geometriai haladvány. Geometria. A kör kerülete és területe. Síkháromszögtan: A hegyes szög fügvényei, kapcsolatban a derékszögű háromszög kiszámításával. A szögfüggvények általános értelmezése. Szögek összegének és különbségének függvényei. A sinus-tétel, cosinus-tétel és tangens-tétel és alkal