Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1903
20 nek, henyélésnek és fényűzésnek hódolnak, lakomákat csapnak és egészen görög mód szerint szeretőket tartanak, élősdieket pártfogolnak, pazarul élik világukat, a gyönyöröknek adják át magukat, elasszonyosodva az örömöktől s tönkre téve az élvezetektől, egyszóval ostoba emberek, kik előtt majd minden emberséges tett ismeretlen. Ok csak fényűzésre, lomhálkodásra, édes nyugalomra, kellemes tétlenségre és elpuhult életre törekesznek. Előttük mindennek gond nélkülinek, kedvesnek és kellemesnek kell lennie ; az edzettséget nem tűrik, a fáradalmat kerülik, a nehézségektől óvakodnak, a kemény munkát nem bírják elviselni, átkozzák a derékséget, irtóznak a mozgalmasságtól, még a zajt sem tudják nyugodtan tűrni. Egyedüli gondjuk az, hogy konyháikat pazarul rendezzék be, úgy hogy nekik minden fogás kellemesen essék. így édesítik élvezetekkel életüket, csak hasuknak szolgálnak, teletömik gyomrukat, túlterhelik magukat lakmározásaik alkalmával, fürdőket vesznek, kenőcsöktől illatoznak s lomhán heverésznek. Minden bőviben szállt rájuk, s mindenök bőviben van, de leginkább közmondásos főpapi lakomájuk.1) Mit érdekli az őket, hogy e mértékletlenség miatt nehéz fejüek tompa el- méjüek és ostobák lesznek. Hisz a gyomruk az ő istenük. Phaethon: Látom, hogy ők válogatottan öltözködnek, bőrük jól ápolt, tükörsima, maguk kövérek, finomkásák, gyengék s túlságosan elpuhultak ; de emellett gyávák s ha nem csalódom, ők is mindenféle betegségben szenvednek, mint kikről a görög költő2) mondja: hogy » ...........................köszv ényesek, nagyhasuak, vastag lábszáruaks végtelenül elzsi- rosodvák«. Azt hiszem a mértékletlenség teszi őket beteggé. Valóban nem illik e rend ily nemzethez, miért tűrik tehát? Nap: Jámbor tiszteletből. Phaethon: Senki sem él inkább a németek ősi szokásai ellenére és ennélfogva téved a közmondás, hogy az embereknek erkölcse megfelel a vidék erkölcsének, mert bennük semmi németes sincs. Mert habár nekik lenne a legtöbb kincsük és vagyonuk, még akkor is kapzsi fösvények lennének. Nap: Pedig nekik van a legnagyobb vagyonuk. Phaethon: Ezek pedig, kik ruhájuk által megkülönböztetik magukat Itáliából valók s barátoknak hívják őket s mégis sokkal többen vannak itt, mint más helyen, mert jönnek-mennek s beférkőznek mindenhová. Nap: Tékozlók ők, lusta, haszontalan, semmire való emberek. Phaethon: De úgy látszik, e pilanatban fontos egyéniségek. Nap: Csak úgy látszik az a tömeggel elhitetett babonájuk segitségével, melylyel, mint valami szemfényvesztéssel megigézve az emberek lelkét, a végletekig rászedik őket. l) Horatii Carmina II. 14. 28. *) Aristophanes: Plutos 559 vers,
