Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1903
18 hoztak volna be, hanem csakis avval éltek, mi náluk termett. Ruházatuk állatbőr volt, ételük a hazai föld gyümölcse, külföldi cikkekről fogalmuk sem volt. Akkor még senkit sem csaltak meg a szatócsok, szigorú becsületesség uralkodott, azt követte mindenki; pénzt nem látott senki" aranya ezüstje senkinek sem volt. Phaethon: Ez volt Németország aranykorszaka. Nap: Lassankint azonban, midőn a külföldiek a tengeri kereskedelmet megindították, mind jobban és jobban léptek üzleti összeköttetésekbe, végre is megszokták a gonoszt s megszerették a tétlenséget. A nagy tömegnek pedig tetszeni kezdett az újság s lábra kapott a fényűzés és széltében-hosz- szában elterjedt az erkölcsi romlás. Ez alkalommal találták jónak falvakban összejönni, nem sokkal rája városokat alapítani, azokat falakkal és bástyákkal körülvenni, tornyokkal és sáncokkal megerősíteni. Mennél gyávább volt valaki, annál hamarabb lépett e gyülekezetbe, ki azonban vagy származására nézve derék, vagy bátor lelkületű vala, a honi szokásokhoz és az ősi erkölcsökhöz híven ragaszkodva szívósan ellenállt a romlottságnak és mert szégyenletesnek tartotta a rut cserét, feltette magában, hogy nyakasan kitart a régi jó szokások mellett s nem tér el elhatározásától. Az ilyen ember főképen hadi dicsőségre vágyódott, megvetette a pénzt, vadászatokkal edzette magát, nem tűrte a nyugodalmat s gyűlölte a tétlenséget, dühös ellensége volt a semmittevésnek. Innét keletkezett ez az ellenségeskedés, mert azok mindig csak újítani akartak, ezek pedig ily méltatlan tettekkel szemben a régiek mellett tartottak ki. Phaethon: E miatt jutott hát közöttük fegyverre a dolog, melyben mindkét fél kimerülésig küzd ? Nap: Úgy van. Bántja ugyanis e férfiakat, hogy csak az elpuhultságot tisztelik és fényűzésre törnek. Azonkívül a városokban vannak a kereskedők s a többi mindenféle fajta fényüzérek; ezeket gyűlölik a lovagok. Phaethon: Hát verjék ki őket! Nap: Kiverték volna már régen őket, ha nem volnának falakkal kerítve és erődítményekkel védelmezve. Mivel csak ilyen lomhálkodóknak van ilyen védelmük, leverésükre csak egyetlen mód van: mindenkit, ki csak kijön falaik közül, megragadni és kifosztani. Phaethon: Nagyon hasznos az elpuhultak számára egy kis félelem, nehogy szerfölötti gondtalanságukban ellustulva, még rosszabbak legyenek. Nap: S ők mégis azt kiabálják, hogy ez árt a közjónak s az államra nézve igen nagy kárt magyaráznak ki ebből. Phaethon: Ugyan micsoda kár lenne ez? Mintha bizony az nem lenne előnyös Németországra, ha a kereskedők összes behozott külföldi áruikkal együtt a végpusztulásba jutnának, mert, mint látom, ők a nagy bajok okai. Nap: Azok pedig evvel szemben avval dicsekesznek, hogy jót tesznek a hazának s a lovagok gátolják ezt meg: ennélfogva az egész nemes-
