Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1902
Dort oben grünt der schöne Wald, Im Thale reifen Saaten! Wie lustig schallt das Feld, der Wald! Das ist ein fröhlich Singen! Die Gemse haust auf steilen Höh’n, Im Fluss Forellen springen. Die Bächlein von den Halden klar Wie Silberstreifen fliessen; Ein bunter Blumenteppich liegt Auf saftig grünen Wiesen! Es ruht wie eines Riesendoms Des Himmels blauer Bogen Auf mächt’gen Pfeilern rings umher, Vom Sonnengold umzogen! Wie schön bist du, o Zipserland, Mit deinen Bergesriesen! Gepriesen sei der Gott, der’s uns Zur Heimath angewiesen! (el). (Éljen!) Kubinyi. Éljenek! (Csink felé) Mit beszélsz te a billikororól? Tudják is ezek a jámbor atyafiak, mi az billikom! Szabó. Hisz a billikom szó nem magyar, hanem német szó. A német »Willkomm«-ból lett! Az ukkon szó sem magyar, hanem a német »Ur- kund«- (dessen)-ból alakult azzá. Kubinyi. Dehogy! Szabó. Ez csak mese, hogy létezett Ukkon serlege, a finn pogány istennek a serlege. Ráfogás az, hogy »Ukkon«-pohár szerepelt volna a pogány magyarok ünnepeinél, mikor »magnum fecere áldomást«. Ép úgy lett »Herrkopater« a német »Herr Gott Vater«-ból! Fábry. Különös dolog! Ruszkin sem kelta szó, mint a keltisták állítják, hanem latin, a mely akkor keletkezett, mikor Magyarországon latin világ volt, mikor a riszdorfi nótárius is latin nyelven állította ki az okmányokat, igy írván a keltet: »Datum Rusquini« stb. Szabó. Azt is állítják, hogy a »Balaton« szó a szláv blatoból alakult magyarrá. Kubinyi. Ne ingerkedj’! Csink. A »gönczölszekér« a szepesi német dialectusban: »Hejnczel- wagen«.
