Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1902

Első szakasz.

(Iskolai terem. Jobb oldalt székek két sorban. Bal oldalt két szék, egy asztal. Az ajtótól balra fogason függő fekete táblácska.)

Első jelenet.

(Deákok lépnek be, félkörben állva énekelnek):

»Gaudeamus igitur,

Juvenes dum sumus,

Post jucundam juventutem,

Post molestam senectutem,

Nos habebit humus«.

(Előtérben marad Kubinyi, a többiek elfoglalják a székeket. Kubinyi megfordulva a táblácskára néz. Belép Szabó, Csink, későbben Petőfi, Hunfalvy.)

Kubinyi. Mi van oda Írva a táblára ? (hangosan olvas:) Kubinyi úr! Hol voltál ? itt voltál, levelet hoztál, nem voltál, maradtál: Kargel Pál, levélhordái. (Nevetés.)

(Csink leül a deákok mellé, Szabó megáll, Kubinyi más oldalra fordítja a táblát.)

Szabó. Kissé csendesebben! Petőfi megnézte körünk könyvtárát, most a lyceumi könyvtárba ment az elnök úrral; szeretné látni Tinódi Lantos Sebestyént.

Kubinyi. Miért épen Tinódit?

Szabó. Mert ez úgyszólván u n i c u m, ritka példány, ritka kincs. Toldy Ferencznek is ez kellett irodalomtörténeti dolgozatánál.

Kubinyi. Most értem, miért vonakodik Stenczel professor úr ezt a művet a tanulók kezébe adni.

Szabó. Ezt csak tanár kezébe adják, és mi hálával tartozunk Hunfalvy tisztelt elnök úrnak, hogy megismertette velünk Tinódi historiás énekeit.

(Petőfi (kezében könyv), Hunfalvy. Éjjennel fogadtatnak.)

Ilunfalvy. Vendégül hoztam magammal »magyar társaságunk« kö