Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1901

90 Barlangligeten át még az nap este teljes egészségben és telve a legszebb emlékekkel hazaérkeztek. A másik kiránduláson ugyancsak Klein Pál vezetése alatt résztvett Báthory Andor tanár, és 34 fögym. tanuló hozzájuk csatlakozott még Tátray Ödön a késmárki bank könyvelője. Szeptember 28-án délben in­dultak el vonaton a legszebb időben. Poprádon kiszállva megszemlélték a Kárpát-Muzeumot és a Huszparkot; majd ismét vasútra ültek és Csorbáig méntek. [nnen felhágtak a Csorbái- és Poprádi tóhoz. Utóbbi helyen az ott levő menházban megháltak és másnap korán reggel felmásztak a Tengerszemcsúcsra miután útközben a Békástónál rövid pihenőt tar­tottak. D. e. 10 órakor értek fel a csúcsra. Ha az ifjaknak már útközben bő alkalmuk nyílt a Csorbató párját ritkító panorámáját, a zord és vad­regényes Mengusfalvi völgyet, a csendes és hatalmas szirtek által övezett Popráditavat csodálni, úgy bámulatuk elérte a tetőpontot midőn a Tenger­szemcsúcsra felérve, feltárult előttük a Magas Tátra egész nagyságában kiterjedésében számtalan hatalmas égbe nyúló ormaival, kiágozó szirtjeivel, mély völgyeivel, szaggatott hasadékaival, messzire fénylő tavaival. A bámulat a legnagyobb gyönyörrel vegyült és a fiatal csapat meghatva a természet fensége által, az elragodó elbűvölő érzelemnek kifejezést keresett és talált a dalban. Először a magyar majd pedig a lengyel hymnust éne­kelték el teljes áhítattal — és a néma hegyóriások kik itt két ország határán őrt állanak mintha örömmel és büszkeséggel hallották volna a messzire elszálló lelkes szivekből fakadó fohászt. Egy órai gyönyörködés és pihenés után visszafelé indultak a kirán­dulók. A Poprádi tónál meg rövid statiót tartva, mely alatt egyesek még hamarosan körül csonakászták a tavat — lementek a csorbái állomáshoz és onnan a vonattal este vissza érkeztek. Gyűjtések jótékony és hazafias czélokra. Tanulóinkat ez évben is arra buzdítottuk és serkentettük, hogy filléreikből jutassanak a szükölködőknek és nyomorban tengödöknek hogy gyámolitsák az árvákat és szenvedőket, hogy áldozzanak a haza oltárán, ha arról van szó, hogy hazánk nagy fiai­nak emlékét külső jelekben is megörökitessék. Ifjaink nagy része valóban buzgolkodott is abban, hogy a humánus és hazafias czélokat előmozdítsák és szép összeget adakoztak ezekre. így a rozsnyói árvaházra 42 K. 88 f. gyűj­töttek, a mely összeghez az I. o. 3 K. 70 fi; a II. o. 4 K. 40 f.; a III. o. 3 K. 46 fi; a IV. o. 7 K. 50 fi; az V. o. 4 K. C0 fi ; a VI. o. 4 K. 40 fi; a VII. o. 5 K. 28 fi és a Vili. 9 K.-val járult. Bethlen Gábor nagy fejedelmünk, történelmünk e kiváló alakja ré­szére Nagy-Enyeden emelendő szobrához 60 K. gyűjtött intézetünk. Ezen összeghez adakoztak: a tanári kar 12 K. 89 fi; az 1. o. 2 K. 90 fi; a II. o. 4 K. 04 fi; a III. o. 3 K.; a IV. o. 5 K.; az V. o. 6 K.; a VI. o. 4 K. 73 fi; a VII. o. 5 K. 74 fi és a VIII. o. 15 K. 70 fi

Next

/
Thumbnails
Contents