Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1901

mélkcdése tárgyául. Mind a háromnak sorsa hasonló Antigone sorsához tudniillik mind a háromnak földalatti börtön homályával kellett fölcserélni a napvilágot, (ovoáviav rpwg fo ya't/.oőtxntg aóháig 945. v.)

Ez a külső, lényegtelen, hasonlóság azonban magában semmiképen sem szolgáltathatna elegendő okot arra, hogy a költő a karének motívumává tegye. A külső hasonlóság, az eizáratás helyett inkább az ellentét, vagyis az említett személyek sorsában, helyzetében rejlő különbség a lényeges. Ezt a költő nézőközönségének nem lehetett nehéz kiérezni s megállapítani, mert a monda szálai ismeretesek voltak előtte. A fő különbség első sorban abban áll, hogy Danaé és Kleopatra ártatlanul jutottak Antigonéval közös, külsőleg hasonló sorsra, míg L y k u r g o s a bebörtönzéssel méltó bünhödését vette el, mert nagyot vétkezett Dionysos isten ellen.

A karének két-két stropheból és antistropheból áll. Ezek közül az első versszak Danaé, az ellenversszak Lykurgos sorsával foglalkozik, míg a Phineidák keservét, borzalmas pusztulását két versszak, a második strophe és antistrophe tárgyalja.

Az első versszak és ellenversszak tartalmából könnyen kivehető a feltűnő ellentét, habár látszólag épen a hasonlóság alapján vannak egymással összekapcsolva (a mint'azt az antistrophe kezdő szavai: Ssvyßr^ ó\.. 955. v. mutatják).

Az ellentét abban áll, hogy Danaé elzáTatásában a végzettel, az isteni hatalommal szembeszálló emberi törekvés jut kifejezésre, vagyis Akrisios eredménytelen küzdelme az isteni akarattal szemben : míg ellenben Lykurgos bebörtönzésében as isteni erő diadala nyilvánúl. Danaé bezárása emberi mű, Lykurgoséban isteni kéz működik; azon kivül Danaé kiszabadul, Lykurgos ellenben börtönében vesz.

Mindezek a körülmények együttesen adják meg nekünk a kulcsot a karének első felének megértéséhez. Ha tehát az első párversszak tartalmát * ***)

lat aztán be is teljesedett, Perseus egy versenyjátékon véletlenül diskossal találva megölte nagyapját.

***) Lykurgos, Dryas fia, thrák király erőszakos módon meg akarta akadályozni Dionysos isten tiszteletét, s ezért bűnhődnie kellett. A bünhödés a monda változatai szerint különböző. Homerosnál (II. 6. 138) vaksággal, majd halállal sújtja a haragos isten, Apollodoros (3. 5. 1.) szerint a Pangaion hegyén sziklaííregbe záratott, más monda szerint pedig eszét vesztve saját fiát megölte, őt magát pedig Dionysos, lovakkal tépette szét.

f) Kleopatra, Boreas leánya, Phineus salmydessosi tlirák király felesége. Phineus második felesége Eidothea ösztönzésére Kleopatra két megvakitott gyermekével, Pan dión és Ple.xyppossal együtt egy üregbe záratott, (más forrás szerint csak a gyermekek, 1. Kern i. m. 391.) honnan Kleopatra fivérei, Kalais és Zetes, az argonauták hadjáratából visszatérve kiszabaditották. Diodorus (IV. 44.) szerint Herakles szabadította ki őket, a ki megölte Phineust s gyermekeit ültette atyjuk trónjára.