Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1898
9 dúlva, hivatva van a lélek szabad és szabaditó hatalmával az egyházi, állami és társadalmi életet megújítani és átalakítani.*) A fejló'dés szakadatlan lánczolatának e gondolata adja meg az emberiség történetének az életet nyújtó erőt. És mivel a haladás eszméje az emberi lét örök folyamának gondolatától elválaszthatlak azért menthetünk minden tudomány közt a történetből legtöbb erőt Ezért a történelem nemcsak a legképzőbb, hanem az egyetlen alkalmas tanulmány, mely a maga nagy egészében, mint az emberi gondolat és érzés szakadatban átalakulásának, vagy is az erkölcsi világrend fejlődésének képe, a többit mind magában foglalja Bizonyítják ezt a nagy történetiró Carlyle művei, ki századára a legmaradandóbb befolyást gyakorolta s kinek »a franczia forradalom története« czimü müvével sikerült bebizonyítani, hogy mily szerencsétlen minden jeles tulajdonai daczára azon nemzet, mely hitét és eszményeit elvesztő s a mely fölött a kétely gyászos hatalma uralkodik s mely ennélfogva azon szomorú helyzetben van, hogy önmagától kell félnie. A tartalom fensége által kitűnő beköszöntő beszédében, melyet mint az edinburghi egyetem lord rectora tartott, szivére köti ugyancsak Carlyle az ifjúságnak, hogv olvassák a történetet és abból meg fognak győződni, hogy csak azok a nemzetek boldogulnak. melyek nagyságuk alapjává az Isten tiszteletét és félelmét tették s hogy ezek nélkül sem nemzet sem egyes nem boldogulhat. De ezen rövid kitérés után térjünk vissza tárgyunkhoz. Lássuk tehát az Urnák ezen napján, melyet sziveink megszentelésére és értelmünk megvilágositására rendelt, miért küzdöttek a reformátorok és miért ontották vérüket a protestáns vértanuk. Azért, hogy saját lelkiismeretük szerint kereshessék és dicsérhessék az Istent. Az a nép pedig, melyet egyszer ez a gondolat megragadott, elérte nagykorúságát. Ott ez a gondolat nem pusztulhat el többé. Régi és uj hazájában köz- tiszteletnek örvendő hazánkfia Duka Tivadar, ki félszázad óta él Angliában vagy az angol gyarmatokon, úgy nyilatkozik, hogy *) Lásd Schenkel nagy művét : Das Wesen des Protestantismus.
