Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1897
6 alakjai, áldozzunk lelki meghódolással dicső szellemük előtt. Lelki nagyságok és nemességük a szívből jüvő ragaszkodásnak az eszméknél erősebb kötelékével vonz bennünket, mert erkölcsi hatásában termékenyitő életűk meleget áraszt sziveinkbe. A vallásos eszmék és az Isten országa iránt fagyos közünynyel viselkedő korunk gyengítő hatása ne érintse jellemünket; jusson eszünkbe, mit nem lehet eléggé ismételnünk, hogy a reformatio nem a letűnt századoknak egy magában álló történeti eseménye, hanem nagy jövőre hivatott örök igazság, nem az ősöktől reánk maradt históriai örökség, hanem az emberi nem uj történelmének kezdete. Es a protestantismus — mint ezt Fricke oly szépen mondja — nemcsak mint az egyház külső formája létezik: ez nagyon kevéssé merítené ki annak fogalmát, a protestantismus áthatja egész jelenkori miveltségünket. Nélküle visszaesnénk Aquinói Sz. Tamás idejébe, kinek világnézetét proclamálta 13-dik Leo pápa az egyháznak és az egész keresztyén világnak követendő zsinórmértékül. És tagadhatlan, hogy a pápai csal- hatlanság proclamálása óta a római curia mindent elkövet hogy Aquinói Sz. Tamás pantheistikus világnézetének ismét érvényt szerezzen. Pedig ezen pantheistikus világnézet, miként ezt múlt évi reformatioi beszédünkben kifejtettük, midőn a protestáns és katholikus erkölcsi felfogás közti különbségről szülöttünk, a lelkiismeretet és a lelkiismereti szabadságot teljesen ignorálja. Az egyház t. i. híveitől különösen az ész alárendelését kívánja. Az egyház gondolkodik az egyes hivök helyett. A hit tehát nem hat az egyén belvilágába, lelkiismeretébe s igy nem is irányítja akaratát és nem indítja erkölcsi cselekvésre. Ennek ellenében a protestáns egyház értelmezése szerint a hit belső tapasztalat az isteni léleknek belső megnyilatkozása az emberben; a lelkiismeretnek és akaratnak teljes bizonyossága. A hit tehát lényegileg erkölcsi tény, megragadja a lelkiismeretet és az által hogy akaratunkat folytonosan Istenre irányozza, fejlődik ki erkölcsi egyéniségünk. Aquinói Sz. Tamás nézetével megegyezőleg a kath. egyháznak az állami hatalmat illetőleg is teljesen más felfogása van mint a protestáns egyháznak. Katholikus felfogás szerint az ál-