Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1895

27

Szigorú alapszabályaik szerint minden tagnak u. n. „próba-munkát“ kellett készíteni s csak ennek sikerülte után vették fel a társaságba. Azonban a buzgó alapitó Kralovánszky István súlyos betegsége és korai halála 1836-ban ismét megakasztó a „társaság“ működését s a társaság csak 1836 után alakult meg ismét „Magyar szónoklati társaság“ ezimen. E társaság tagjai többnyire jogászok voltak s elnökük is. Zsarnay Imre jogtanár volt.

A „Magyar szónoklati társaság1' felosztása után 1840-ben ismét életbe lépett uj alapszabályok mellett a régi „Magyar társaság", mely gyors felvirágzásnak indult, midőn 1842-ben az újonnan választott s már országos liirnek örvendő tudós és jogtanár Hunfalvy Pál állott a társaság élére. Ez időben voltak a társaság tagjai a kitűnő tudós növendékei Podmaniczky Frigyes és Armin bárók, kik közül az előbbi hazai közéletünkben mint iró és politikus kiváló szerepet játszott s még jelenben is nagy tevékenységet fejt ki a politikai téren, mint egy nagy országos párt köztiszteletben álló elnöke. Az e korbeli jegyzőkőnvvek tanúsága szerint a társaság buzgó tagjai nagy lelkesedéssel szavalták Vörösmarty, Bajza, br. Eötvös, Kölcsey, Petőfi s. a. t. hazafias költeményeit.

1845-ben a körnek nevezetes vendége volt. Petőfi látogatta meg a „társaságot“ útba ejtvén Késmárkot felföldi körútja alkalmából. Az akkori „Magyar társaságnak" egyik érdemes tagja, ki jelenleg mint nyug. orvos köztiszteletben él Késmárkon, mint szemtanú igy beszéli cl a látogatást: 1845 junius 15-én Petőfi Sándor, költőbarátjával Kerényi Frigyessel, Eperjesről Késmárkra érkezett. Itt meglátogatta Hunfalvy Pált, kinek társaságában a város nevezetességeit megtekintette. Hunfalvy Pál azután a „Magyar társaság" ülésére ment. Kevés idő múlva Petőfi is ide jött, kit Hunfalvy a „társaság" nevében üdvözölt. A költő helyet foglalt az utolsó padsorban s végig haltgatott egy felolvasást. Távozáskor megdicsérve a társaságnak buzgó tevékenységét emlékül a „társaságnak ajándékozó két kötetben megjelent költeményeinek egy példányát. A következő gyűlésen a „társaság" jegyzőkönyvileg megörökité Petőfi látogatásának emlékét, s elhatározá. hogy a költeményeket diszkötésbe foglaltatja. De a költő látogatásának ez örökbecsű emléke, sajnos elveszett. Hunfalvy Pál 1848-ban az első magyar „nemzet gyűlésbe" a szepes-szombati kerület részéről képviselőül választatván, lemondott tanári állásáról s eltávozott Késmárkról. Helyét a kör elnöki székén öcscse Hunfalvy János foglalta el. De csak rövid időre, mert a haza hivó szózatára a tanintézetek termei országszerte megürültek, a lelkes ifjak a harcz mezejére siettek. „Inter arma silent Musae", mutatják ezt a jegyzőkönyvnek 1848—50 üresen hagyott lapjai.

1849—52 szomorú idők következtek úgy a késmárki, mint a hazai összes prot. főiskolákra. Az absolut kormány az összes hazai prot. tanintézetektől a nyilvánossági jogot megvonta s az 1849-ben kiadott „Or-