Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1895
4 A miniszter úr »általában súlyt helyez arra, hogy a középiskolák millenniumi értesítői a jövő kor szemlélője és kutatója előtt a lehető teljességben tüntessék fel azt, hogy középiskoláink nemzetünk ezer éves fennállásának idejében szellemi és anyagi tekintetben mily állapotban voltak». A miniszter úr kívánságának inté/etünk részben eleget tett még az 1893-ik esztendőben, midó'n kiadta a késmárki ág. hitv. ev. kér. Lyceum történetét, melyet intézetünk elhunyt jeles tanára, néhai Palcsó István szerkesztett. Hátra van még intézetünk mostani állapotának kimutatása; ezt pedig a fent jelzett szempontok szerint a következőkben kívánjuk teljesíteni, a Lyceum alapjainak állására vonatkozó fel- iigyelöségi jelentés nyomán, mely az 1895-ik év végén nyomtatásban megjelent. Az intézet vagyoni állapotának kimutatása. A Lyceum részint saját, részint a késmárki egyházközséggel közös alapokkal bir; a saját alapok névszerint: a nagy lyceális alap, a schmecksi Rainer János György-alap, a Jóny Tivadar-alap, a Jóny Tivadar tartalék-alap, az ösztöndíj-alap, a tanári nyugdíj-alap, a convictusi alap és a felszerelési alap. A közös alapok, névszerint a közös kiadások alapja, a lyceális új-alapitvány, a kórház-alap, a régibb nyugdíj-alap. az újabb nyugdíj-alap, a Gemza-alap és a Thurner Jakab-alapit- vány az egyházközség által kezeltetnek a Lyceum ellenó'rzése mellett. Ez az intézetnek törzsalapja, melybe folynak a saját ingatlanok és tőkék kamatjai, a kerületi segély, a tandijak, bizonyos más alapokból kiutalványozott járulékok és rendkívüli bevételek; a jövedelemből fizettetnek a rendszeresített tanári fizetések, az iskolaszolga bére, a tűzkárbiztosi- tási díj, az építkezések, javítások, a gyűlésekre kiküldött képviselők úti A) Saját lyceális alapok. 1. Nagy lyceális alap.
