Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1894
25 Az old. 6-iki gyűlés az aradi vértanuk emlékének volt szentelve, mely alkalommal Rácz Sándor alelnök „Az aradi Golgotha“ czimmel felolvasást tartott, Szutor Zoltán és Szeőke Dezső VIII. o. tanulók pedig a gyásznapra vonatkozó költeményeket szavaltak és felolvasást tartottak. Márczius 15-ikének évfordulóját körünk az ifjúsági zene- és énekkar közreműködésével a következő műsor mellett ünnepelte meg: 1. Rákóczy induló. 2. „Márczius 15.“ Költemény Kosa Barnától, szavalta Halmy László VIII. o. t. 3. „Fel, fel honfiak polgárok“, énekelte az ifj. dalkör. 4. „A megváltó.“ Irta és felolvasta Rácz Sándor VIII. o. t. 5. „A megtépett zászló“, költ. Kosa Barnától, szavalta Szabó János VII. o. t. 6. „Népdal- egyveleg“, játsz. az ifj. zenekar. 7. „Népfelkelők indulója“, j. az ifjúsági zenekar. 8. „Gábor Áron“, költ. Kosa Barnától, szav. Szeőke Dezső VIII. o. t. 9. „Magyar dalok“, én. az ifj. énekkar. 10. „A mariseli czigányok“, költ. Bartók Lajostól, szavalta Róth Béla VIII. o. t. 11. „Szülőföldem“, én. az ifj. dalkör. 12. „Rákóczy induló“, j. az ifj. zenekar. Márczius 20-kán Kossuth Lajos halálának első évfordulóján körünk gyászünnepélyt tartott következő műsorral: 1. „Ima“, elm. Szeőke Dezső VIII. o. t. 2. „Kossuth gyászinduló“, j. az ifjus. zenekar. 3. „Szent sir“, irta Rácz Sándor VIII. o. t„ felolvasta Szeőke Dezső VIII. o. t. 4. „Kossuth sírja“, költemény Ábrányi Emiltől, szavalta Szeőke Dezső VIII. o. t. 5. „Meghalt Kossuth apánk“, én. az ifjus. dalkör. 6. „Kossuth Lajos“, költ. Bartók Lajostól, szav. Stern Izidor VIII. o. t. 7. „Kossuth-gyászinduló“, j. az ifjúsági zenekar. Önképzőkörünk ez évben irodalmi tanulmányra 4 kérdést tűzött ki, hogy a körtagjainak alkalom nyujtassék valamely kor viszonyaiba mélyebb pillantást vetni, egyik-másik irodalmi kérdést a tankönyvi leczke szűk keretét meghaladó magasabb szempontból tekintve fejtegetni s általában az irodalom ismeretét tartalmasabbá tenni. A kérdések a nyelvujitás korából voltak véve, miután a nyelvújítás bajnokainak Kazinczy, Révai és társaiknak a nemzeti nyelv es mivelődés iránti rajongó lelkesedése és titáni munkája az uralkodó közöny megtörésében és a nemzet uj életre keltésében örökké fénylő példaként ragyog az ifjúság előtt s ezen korszak alapos ismerete különösen alkalmas arra, hogy az ifjúságban a nemzeti nyelv és irodalom iránti szeretetet ápoljuk. E szeretet nélkül az irodalom ismerete nagyon hiányos és felületes marad. Pályázati kérdésül ki volt tűzve: I. Kazinczy és a nyelvujitás: Kazinczy irodalmi vezérsége, Kazinczy élete. Kazinczy mint nyelvmivelő, mint nyelvújító. A nyelvújítási harcz. Neologok és orthologok. A nyelvújítás szüksége. A nyelvujitás hibái. A nyelvújításnak irodalom történeti jelentősége. 2. Költészet a nyelvujitás korában. A 4 költői iskola folytatója: Kisfaludy Sándor, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey; a kérdés főtárgya: Kisfaludy Sándor. 3. Csokonai Vitéz Mihály. 4. Széptani tanulmány: Berzsenyi ódájának „A
