Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1894
6 után a 2 évre terjedő jogi tanfolyamra iratkozott be. Az egyetemes gyűlés által (1842) elfogadott zay-ugróczi tanterv (1841) értelmében az u. n. lyceumok három tanfolyamra oszlottak u. m. bölcsészeti, jogi és theologiai tanfolyamra. A bölcsészeti és jogi tanfolyam mindenkire kötelező volt, az utóbbi különösen a theo- logusokra. A lyceumi tanfolyamot megelőzte a tulajdonképi gymnasium (humaniórák, humanistikai osztályok) ezekhez viszont előkészületül szolgált a progymnasium. Ezen tantervet követték a hazai evang. intézetek*) a Thun-rendszer idejéig, a midőn a provisorium korában a Bonitz által készült tanterv és rendszer: al- és felg-ymnasium 8 osztálylyal lön általánosan elfogadva. A jogi tanfolyamon a lyceum egykori dísze, Hunfalvy Pál, az európai hirü nyelvtudós volt Palcsó Istvánunk tanára, kinek 1842—48 terjedő tanári működéséről oly melegen emlékszik meg a boldogult a «lyceum történetében». A 2. évi theologiai tanfolyam bevégezte után letette az u. n. hitjelölti vizsgát, examen candidaticum. Ekkor a haza hivó szózatára ő is a harcz- térre sietett s végig küzdé a szabadságharczot mint honvédtűzér a szepesmegyei ütegnél, mely a téli és tavaszi hadjárat alatt a magyar hadsereg I. hadtestébe (Klapka György) volt beosztva s a dicsőséges áprili hadjárat idején részt vett a Dunavonal, a főváros és Komárom felmentésében. A harcz elnémulta után ismét nevelő lett a Mocsáry családnál Hevesmegyében. Azután a jénai egyetemre ment s itt kapta a meghívást a késmárki lyceumhoz 1852-ben julius hóban, de tanszékét csak 1853 ápril 15-kén foglalta el, addig az egyetemen maradt. 1853-tól élete végéig működött azon intézetnél, melynél első tudományos neveltetését nyerte, mint a görög nyelv és irodalom tanára. Multis ille bonis flebilis oeciditT Áldott legyen emlékezetei Votisky Károly. *) A hazai főiskolák e tanrendszerét igen szépen méltatja b. Eötvös József Szalay László felett tartott emlékbeszédében.
