Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1893
A Lyceum új épületének fölavatása. Az 1893-ik év szeptember 3-ika nagy és nevezetes napja a mi iskolánknak. E napon avattatott fel a Lyceum új épülete s egyúttal át is adatott magasztos rendeltetésének. E tény által kielégittettek a tanárok és főigazgatók által már régóta hangsúlyozott szükségletek és teljesedtek egyúttal azon vágyak is, melyek a tanárok szivében évről-évre megújultak. Az egyszerű ünnepély fényét emelte azon körülmény, bogy a tiszai kerület főpapja, Méltóságos és Főtisztelendő Zelenka Pál püspök úr, engedve a Lyceum meghivásának, becses látogatásával megtisztelt bennünket s maga avatta fel az új épületet. Iskolánk pártfogósága előteremtette a haladás eszközeit, néha erejét majdnem felülmúló áldozatokkal is; joggal mondhatjuk tehát, hogy Lyceumunk elfogulatlan monographusa az 1893-ik év szeptember 3-ikát, mint fejlődési új korszak kezdetét fogja egykor följegyezni. Ez új korszak, ez újabb fejlődési fokozat magában rejti a szebb jövőnek, a biztos előrehaladásnak csiráját. Az új épület igen díszes épület; kényelmesen és czélsze- rűen van berendezve; falai magasan emelkednek ég felé; alig van a környéken hozzá hasonló iskolaépület. Ilégi alma materünk oly szűknek bizonyult, hogy alig fogadhatta kebelére mindazokat, kik annak emlőin kívántak táplálkozni. Sem didaktikai és paedagogiai, sem hygienikus és aestheticus tekintetben nem felelt már meg a követelményeknek; azért Lyceumunk az elöljáróság áldozatkészségéből a tudomány méltóságának sokkal inkább megfelelő új csarnokot nyert, hogy l
