Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1893
14 A háromszinü lobogóval Kossuth diadalszekere egymagában fogja képviselni és hirdetni a világtörténelem széles országutján a magyar nevet és a magyar Géniuszt. Az osztrák monarchia elszigetelt, korlátolt belügyi kérdéséből ő tette európaivá a magyart!“ Ne várja tehát tőlem a m. t. gyászló közönség azon vakmerőséget, hogy én a 92 éves tettekben gazdag életpálya eseményeit gyenge tollal halvány színekben itt feltüntessem, csak a fájdalom húrjai fognak rezegni toliamon, midőn e dicső pálya egyes főbb momentumait megjelentetem lelki szemeik előtt; csak az érzelem viharnak engedek szabad folyást, midőn e gazdag élet változatos képeit rajzolni megkísérlem. Olybá vegyék ezen rajzot, mint mikor a haldokló lelke előtt futólag és utoljára még egyszer megjelennek röpke perczek keretében egész életének világos képei. A monoki szülői ház csendes hajléka tiinik fel elsőben is előttünk, hol a rendkívüli lelki tehetségekkel megáldott fiú a gondos anya közvetlen felügyelete alatt első neveltetését nyeré. A szelíd lelkű anya befolyása oltotta be az ifjú leikébe azon fenkölt, nemes gondolkodást és kötelességérzetet, mely a gyönyört és élvezetet kerülni s a komoly munkát megbecsülni tanitá. Ezen lelki nemesség alapvonása Kossuth erkölcsi lényének s ellenállhatlan varázst áraszt beszédeire, leveleire és irataira. Az isteni gondviselés megadta ezen tiszteletre méltó anyának — kinek emléke iránt nemzetünk oly nagy hálával tartozik — azon örömet és jutalmat, hogy megérte azon időt, midőn fiát dicsősége zenithjén láthatta. 1852-ben halt meg az áldott emlékű anya száműzetésben a távol Brüsselben. A következetes hajthatlan jellemet Kossuth atyjától udvardi Kossuth Lászlótól öröklé. Törhetlen akaratának és jellemszilárdságának legfényesebb példáit a szabadságharcz ezer veszélyeinek idején tanusitá. A szathmári pacificatio után másfélszázadig Magyarország kimerültén mondhatni tetszhalálhoz hasonló tespedésbe siilyedt. Europa elfeledte, csak mint Ausztria provinciáját emlegette alkalmilag itt-ott, egy hires német iró pedig (Herder) a múlt század végé felé a magyart már a kihaló népek közé sorozta. A százados beolvasztási kísérletek és elnyomatás alatt kifejlődött nemzetünkben a hagyományos passiv ellenállási irány, de a passiv iránynak, mely mint puszta negatio aktiv politikára nem képes, Kossuth adott a cselekvés mezejére lépve aktiv irányt az 1848-ki intérmények megalkotása által. A nemzet egyszerre öntudatra, életre ébredt, megtalálta a társadalmi és politikai életet teljesen átalakító intézményekben s a teljes újjászületésben azon cselekvési mezőt, melyen azóta benső te-