Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1892

45 tett nyilatkozatára, mely szerint czéljául tűzte ki magának az egységes középiskola létesítését, fölemlíté, hogy ezzel a nagyfontosságu kérdéssel azóta folytonosan foglalkozott és kon­statálja, hogy hasonló felfogás és törekvés a középiskolai szervezet egyszerűsítésére Európa majdnem minden czívilizált államában észlelhető. Különösen pedig kívánatosnak látszik hazánkban az egységes iskola létesítése a reáliskolák gyér látogatottsága miatt és a középtanodák czélszerűbb elhelyezése tekintetéből. Nézete szerint pedig ezen czél elérése, azaz az egységes középiskola lé­tesítése első sorban a görög nyelv kérdésének eldön­tésétől függ és a mint ezen kérdés a külföldön is napirenden van, úgy hazánkban kettős fontosságai bír a soknyelvűség miatt. Felhozá továbbá a közvélemény görögellenes áramlatát, a túlter­helésről gyakran felhangzó panaszokat, a görög nyelv tanításának eddigi eredménytelenségét és mind ebből merített saját meg­győződésének olyképen adott kifejezést, miszerint a tudomá­nyos művelődésre nem tartja okvetlen szükségesnek a görög nyelvet, hanem hogy arra elegendő a latin nyelv és irodalom, mint a mely gyakorlati tekintetből is közelebb áll hozzánk; a görög irodalom megismerésére, sőt mélyebb behatására pedig sokkal könnyebben lehetne jutni magyar fordítások által. A görög nyelv kiküszöbölése által nyert időt sokkal hasznosabban lehetne felhasználni más hasznavelietőbb tantárgyakkal, p. o. a magyar irodalom bővebb tárgyalása, a szabad kézi- és mértani rajz, vagy a franczia nyelv által. Mindezeknél fogva azt hiszi, hogy lehet a görög nyelvet mint rendes tantárgyat megszüntetni a nél­kül, hogy ebből bármi kár következnék a műveltségre s tudo­mányos képzésre. Végre felemlité, hogy habár a közoktatási ta­nács többsége a görög nyelv megtartása mellett nyilatkozott, a tanári körök nagyobb része határozottan a görög nyelv ellen fog­lal állást. A közoktatásügyi miniszter fentebbi jelentése felett támadt heves vitában, mely a képviselőház bizottsági és nyilvános ülései­ben több napig folylattatott, — mi által a felvetett kérdés min- denoldalúlag tisztázva lett és az ellentétek egymáshoz kőlebb hozattak, — azon szónokok közül, kik az egys. középiskola létesítése ellen és a görög nyelv védelmezésére lép­tek fel, különösen felemlitendők: Kovács Albert, Zay Adolf, As- bóth János, Hock János, Beöthy Ákos, Pulszky Ágost, György En­dre, b. Prónay Dezső, — kiknek szónoklatai mind formai tökélyük, mind a dolog mélyébe beható eszmedús tartalmuk, mind a meg­győződésből eredt lelkes előadásuk által tűntek ki s ezen vitát 11. Az egy séges közép­iskola léte­sítése ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents