Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1891
4 Kedvező fordulat. Irányadó eszme. Steiner Sámuel, nyug. tanár emlékezete. sei karolák fel ezen intézet szent ügyét és bár nagy nehézségekkel küzdve, de egymást támogatva minden külső gyámolitás nélkül saját erejükből állhatatos és czéltudatos kitartással fokozatosan megközeliték annak külső átalakítását és belső újjászervezését. Ámde mind ezen buzgóság és lankadatlan törekvés mellett, melylyel az intézet a kitűzött czél felé vezettetett, ezt elérni aligha lehetett volna, ha csak az isteni gondviselés, mely ezen intézetet az elsülyedéstől már annyiszor megmentette és mindanyiszor, midőn annak fennállását a legnagyobb veszély fenyegeté, váratlan szerencsés fordulatot hozott létre, — most is épen kellő időben újra nem nyújtja hatalmas segédkezét oly nagylelkű Maecenas rendkívüli hagyománya által, mely ezen ősi intézet autonom fennállását örök időre biztosította és ennek czélszerű újjászervezésére és átalakítására a kivántató eszközöket bőven nyújtotta. Mielőtt pedig ezen gondviselésszerű szerencsés fordulat beállott volna, lássuk azon eseményeket és tényeket, melyek az intézet kebelében és érdekkörében a kánoni látogatás után bekövetkeztek. A lyceum újabb történeti kifejlődésének küszöbén találkozunk egy tanár gyászos kimultával, kinek élete és egész valója egykor a lyceum érdekével, jó és balsorsával oly szorosan volt összeforrasztva, hogy egy egész ember-öltőre terjedő működése- és életviszonyaiban híven tükröződött vissza intézetünk szelleme, törekvése, fejlődése és messzire kiterjedt áldásos hatása; de a kinek elhunytéval csak a porladozó hüvely hullott le, szellemi jelentősége pedig a síron túl is a hálás emberiség emlékezetében megmaradt és az utókorra mint fényes vezércsillag irányadókig és lelkesitőleg hatni meg nem szűnik. A megboldogult kimagasló síremlékéből mintegy intőjelből azon tanulságot meríthetjük, hog y a lyceumnál czélo- zott újítások csakis arra vonatkozzanak a mi elavult, elkorhadt és múlandó, a mi szellemi működésének többé meg nem felel és teljes erejének kifejtésére akadályul szolgál, melynek helyébe czélszerűbb eszközöket és intézményeket szükséges alkalmazni, hogy az uj alakban annál nyomatékosabban érvényesíthesse régi jó szellemének üdvös hatását. Pár nappal a kánoni látogatás után 1887-ik évi jul. 4-éri hunyt el a lyceum egyik kiérdemült tanára, néhai SteinerSámuel, ki egész életében annyitt fáradozott a tudományos miveltség, lelki szabadság és valódi humanismus terjesztésében és lyceumunk, egyházunk és hazánk érdekeinek élve oly érdemeket szerzett magának, hogy ez által méltóvá tette magát hálás elismerésre és emlékének megörökítésére. A boldogult született 1809-ik évi auguszt. 20-án Késmárkon polgári és köztiszteletben álló szülőktől.
