Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1890

14

Az 1883-ik évi közép- tanodai törvény.

Az evang. egyetemes eVyház- gyülés által 1884-ben megállapított gymnasiumi tanterv.

külömbség ugyanis a) a tantárgyak mértékére nézve főként abban állott, hogy a miniszteri tanterv szerint 18 heti órával több van, mint az aesai tantervben; de ezen többlet oly tantárgyak kiterjedése által hozatik elő, melyek a gymnásinm lényeges feladatához nem tartoznak, ú. m. a rajzoló geometria, melyre 12 óra rendeztetik be, a földrajz és mathematica; ellenben a lényeges tárgyak, melyeknek sokkal több lélekképző hatása van, ú. m. a történelem, természetrajz, vallás, bölcsészeti propaedeutika, szőkébb határok közé szorittatnak Azért kívánatosnak mondatott, hogy ezen utóbbi tantárgyak, melyek a gymnasium sajátos és lényeges feladatához, t. i. a humanistikai és eszményi miveltség, a jellemképzés, a protestáns lelkűiét és hazafiui érzület ápolásához tartoznak, lehetőleg nagyobb óraszámmal láttassanak el; ellenkezőleg ama reáltantárgyak szőkébb határok közé szorittassanak. b) A tantárgyak csoportosítására nézve pedig megszűnteit étik az állami tanterv szerint az al- és felgymnasium közti külömbség, mely pedig a tanulók elmetehetségeinek fokonkinti fejlődésére való tekintetből az oktatásban és nevelésben okvetetlenül szükséges, c) A tantárgyak előadásánál követendő módszerre nézve nem tartatik helyesnek, hogy az óklassikai nyelvek oly módon, t. i. mondattani alapon taníttassanak, mint az élő nyelvek. Egészben véve tehát a tanári kar az eddig használatban volt acsai tantervet és Vandrák-féle módszertani s rendtartási szabályzatot a gymnasium sajátlagos czéljaira nézve sokkal megfelelőbbnek találván, azt a fentérintett részletes indokolás mellett továbbra is autonom gymná- siumainkban megtartandónak javasolta.

De nem sokára azután a közoktatásügyi miniszter ugyanazon tantervet, melyet már 1879 óta előleg a közvetlen rendelkezése és vezetése alatt álló intézetekbe behozott, törvényjavaslat alakjában terjesztvén be az országgyűlés elé, annak alapján és szervezetének kevés módosításával alkottatott a középiskolákról és ezek tanárainak képesítéséről szóló 1883-ik évi XXX. törvényczikk, melynek az autonom hitfelekezeti gymnásiumokban már az 1883/4. tanévre leendő alkalmazását a miniszter az evang egyetemes egyházgyűléshez intézett leiratában sürgeté.

Ennek folytán az 1883. és 1884-ik évi egyetemes egyházgyűlés bizottságokat küldött ki, melyek az összes evang. tanintézetek és egyházkerületek véleményeinek tekintetbe vétele mellett nemcsak magát a szorosabb értelemben vett gymnásiumi tantervet állították össze, hanem az ezzel szoros összeköttetésben lévő egyéb kérdéseket is, ú. m. az érettségi vizsgákat, az állami segély igénybe vételét, kormányi főfelügyeletet, tanári vizsgákat, rendtartást és fegyelmet