Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1890
8 A lyceum javaslatai. Az Ácsán tartott tanári értekezlet véleménye és tantervezete 1869. tanintézet oly sok tanerőt és pénzszükségletet venne igénybe, mely az elérendő kétséges sikerrel összehasonlítva valóságos idő- és erőpazarlásnak bizonyodnék; ■— mind ezen és még egyéb nyomós okoknál fogva a miniszteri tantervezet a tudomány és nevelés eszményének sem szellemi sem anyagi tekintetből meg nem felelőnek találtatván, annak életbeléptetése nem javasoltatott. Ezzel szemközt mind a hazai közmivelődés, mind különösen protestáns egyházunk érdekében a lyceum részéről sokkal czél- szerűbbnek találtatott és indítványba is hozatott, hogy agy m nasium saját önálló alapján továbbra is maradva a régi klassicismus, valamint az ezzel szerves összefüggésben álló vallás és bölcsészet, élő kulturnyelvek, irodalmak és ujabbkori történelem és egyéb reál- tanulmányokból merített eszmék felhasználása mellett a tanulók emlékező és gondolkozó tehetségeinek felköltését és gyakorlását, ízlésük nemesbítését és jellemük szilárdítását, szóval azok mindenoldalú összhangzatos kiképeztetését és oly általános miveltségüket közvetítse, mely magába véve is a tudományos nevelés eszményi irányának megfelelő; egyszersmind pedig őket a készültség oly fokára juttassa, mely valamennyi egyetemi szaktanulmány sikeres növelésére egyaránt szükségeltetik. A gymnasiumtól pedig elkülönítve más alapra fektetett reáliskolák rendeztessenek be úgy, hogy sajátos czéljaiknak megfelelően főként a hasznossági szempontból a fősulyt a reáltanulmányokra fektessék és a mellett az általános miveltséget az élő nyelvek és irodalmak, valamint az ujabbkori történelem tanulmányozása által közvetítsék, — és ily módon a műegyetemre szolgáljanak előkészítő intézetekül. — Mind a két kőzéptanoda sikeres működése érdekében pedig egyrészről szükségesnek tartatik, hogy mindegyiknek folyama nyolcz külön osztály- és ugyanennyi évre terjesztessék ki, valamint érettségi vizsgálattal fejeztessék be; más részről pedig kívánatos, hogy az elemi oktatást rendező népiskolai törvény hazánk minden vidékén mentül elébb léptettessék életbe és azon kívül a reáliskolára tüzetesen előkészítő polgári iskolák kellő számban állíttassanak fel. Főkelléknek tartatik azon felül, hogy mint a népnevelés, úgy a gymnasium és reáliskola oly nagy fontosságú feladatainak teljesítésére az ezen intézeteknél alkalmazandó tanítók, illetőleg tanárok kellő kiképeztetése czéljából tanító-, gymnasiumi- és reáliskolai-kép ezdék (semina- riumok), a mennyiben ezek fentarlása a hitfelekezetek erejét felülmúlja, országos költségen állíttassanak fel. Ugyanoly értelemben nyilatkozott még több más evang. tanintézet, továbbá mind a négy evang. egyházkerület, szintúgy az országos középtanodai tanáregyesület közrebocsájtott „emlékiratában“
