Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889
A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta. Minthogy a pártfogósági jogok felett 1836 óta a késmárkiA P4r‘f°g*- evang. egyházközség és a főtanoda külső pártfogói közt támadott támadt és azóta folytatott peres ügy, mely az alatt a nyíregyházai kerületi vitalefolyása gyűléshez felterjesztetvén, onnan pedig a helybeli iskolai gyűléshez visszautasittatván mindkét részről az eperjesi consistorium —, azután pedig az egyházi községtől a rimaszombati kerületi, a külső pártfogóktól pedig az egyetemes egyházgyüléshez felebbcztetett és mind addig el nem döntetett: mind a két fél ezen hosszadalmas viszálykodásnak, főként az iskola érdekét károsító befolyásánál fogva, véget óhajtván vetni, többféle kísérletet tett annak békés elintézésére. Végre 1838-ban Zsarnay Imre jogtanár erélyes felszólalása és azon nyomós érvekkel támogatott indítványa, miszerint a főtanoda gyarapítása és felvirágoztatása érdekében nem csak az lenne óhajtandó, hogy ezen peres ügy végre barátságos utón és az indítványozó által benyújtót tervezet álapján kiegyenlittetnék, hanem hogyha a főtanoda és egyház közti természetes kapocs még szorosabbra füzetnek az által, hogy a pártfogói jogok az összes szepes- ségi ev. községekre terjesztetnének ki, úgy, hogy a főtanoda a szepesi protestantismusnak központi intézete, sőt még szélesebb alapon kerületi főtanoda lenne: az iskolai gyűlés által közhelyesléssel elfogadtatott és mind a két indítvány életbe léptettetett. Ugyanis az 1838-ik évi augusztus 19-én tartott iskolai köz- a pirtfogó- gyülés tekintettel azon benső vallás-erkölcsi és tudományos mive- . síig J terjesztése. lődési érdekközösségre, mely a szepesmegyei evang. egyházközségeket már régóta és kiválóan a Iyceumhoz fűzte és azokat ezen
