Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

29 kormány a prot. egyház autonómiáját kétségbe vonni nem szán­dékozik. Hy körülmények közt a pártfogóság nem halaszthatá to­vábbra az intézetnek előleges szervezését foganatba venni, mert „pericuhim erat in mora“, uj válságos ponthoz érkezett a mi háromszázados iskolánk, hol „lenni és nem lenni“ közt lebegett a kérdés. De épen akkor, midőn a pártfogóság intézetünk újjászerve­zésére a szükségesnek látszó előkészületeket meglenni már is kész­ségét ianusitá, legfájdalmasabban érintetett a m. kormány egy 1851. november 5-én kelt leirata állal, mely szerint Hunfalvy János politikai nézetei miatt hivatalától felfüggesztetett, és intéze­tünk ezen kitűnő tanárától megfosztatott. Ezen rendelet visszavé­telére tett lépései siker nélkül maradtak; mégis azon reményben, hogy az jövőben lehetővé fog letetni, akkor még nem tette le egészen a tanárságot, de lemondott a tanári fizetéséről mindaddig, mig újra tanítási engedélyt nyerend. Ideiglenes búcsút vevén a tanodától szive mélyéből óbajtá, hogy az mind jobban fel­virágozzék s a tudomány. és miveltség terjesztője, valamint a prot. egyház és a magyar nemzetiség erős oszlopa maradjon mindörökké! Helyének ideiglenes pótlására két helyettes tanár vá­Hunfalvy János tanári hivatalától felfügg esz- tetett 1851. lasztatott. Az 1852-ik évi január 7-én Spóner Tivadar lyceumi felügyelő*) elnöklete alatt tartott szervezési gyűlés elvileg kimondd, hogy a késmárki kerületi lyceumot a miniszteri tervezet szerint teljes, azaz nyolcz osztályú főgymnasiummá még az iskolai év folytában ala- kitandja át, a mennyiben ez hatás körét túl nem haladja és lénye­ges változtatások nélkül történhetik. A tannyelv azontúl is német és magyar marad; az igazgató három évre fog választatni, de csak azon jogokkal, melyekkel eddig a főtanoda rectora birt. Ezen ideiglenes rendszabályokat azonban azonnal az egyházkerületi ha­tározatokhoz alkalmazandja, mihelyt ezek a m. kormány jóváha­gyását megnyerem! ik. Mindenek előtt pedig szükségesnek találtatott az intézet pénzállományát megvizsgálni és ennek biztosításáról gondos­kodni. Ezen vizsgálatból kiderült, hogy a tanárok fizetésére szánt nagyobb pénzalap, mely 1849-ben a Kossuth-féle bank­jegyek megsemmisítése által megcsökkent, korántsem vala A főjcyin- nasiúm szervezésére tett előloges intézkedések Az intézet pénzállo­mánya 18f»l. *) Minthogy Cornidesz István, volt helybeli lycaumi felügyelő, 1851-ben cs. k. kormánybiztosnak lett kinevezve és ezen minőségben a fentebbi gyűlésen is jelen volt, — helyébe Spóner Tivadar választatott meg lyc. holyb. vezér­fel ügyelőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents