Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

27

főtanoda magát jogosultnak nőm érzé e tekintetben önálló lépést tenni, hanem netalán szükségesnek tartandó újjászervezését a prot. egyház kerületi és egyetemes gyűléseinek a kormánynyal egyetértőig hozandó eldöntésétől tette függővé. Ily értelemben válaszolt a főtanoda pártfogósága egy a kassai kerületi helytartóságtól küldött leiratra, melyben a főtanoda újjászervezése sürgettetett.*)

Az 1851-ik évi április 24. és 25-én Eperjesen tartott evang. egyházkerületi iskolai gyűlés**) teljes elismeréssel ugyan a magas kormány azon üdvös törekvése iránt, hogy országunk tanügyét a tudományos nevelés korszerű igényeinek színvonalára elősegíteni buzgólkodik; egyúttal pedig az 1791: 26-ik törvényczikkhez mint a protestáns egyház autonómiáját örök időkre biztositó alaptörvényhez hiven ragaszkodván legsürgősb kötelességének vallá a körében fekvő tanodákat önállóan újjászervezni úgy, hogy ezek a prot. egyház, a tudomány és a m. kormány igényeinek megfelelhessenek. — A jelen lévő követek mindegyike ily értelmű utasításokkal és az újjászervezés követelte áldozatok megszavazására szükséges teljhatalommal vala felruházva. A tiszai egyházkerület szükségeinek megállapítása után határoztatott, hogy Eperjesen egy philosophiai, theologiai és juridikai akadémia, Késmárkon és Rozsnyón nyolcz osztályú gymnasiumok, Miskolczon egy négy osztályú algymnasium, Lőcsén reáliskola szerveztessék a kormány tervezet értelmében. Azután mindegyik tanoda pénzalapja vizsgáltatván meg, határoztatott, hogy a nagyobbodott szükségletek fedezésére hiányzó pótlék az önadóztatás egy neme által, t. i. minden lélektől éven- kint egy-egy garas beszedése alapján fizettessék a kerületi pénztárból. Ezen határozatok keresztülvitelével egy iskolai bizottmány

Az 1FM. évben tartóit egyházkei illeti gyűlések határozatai.

*) Az ilyen értelmű felirat szerkesztésével az iskolai közgyűlés által megbízott választmány ellen Nendtvich Imre, egyházi felügyelő, ICuncz Dávid, lelkész és Gemza József, egyházi gonduok, tiltakozó feliratot intéztek az oktatásügyi minisztériumhoz, melyben azon ürügy alatt, hogy a választmány nem képviselte az egyházi és iskolai gyűlést, tehát ilyen választ nem adhatott, — ők hárman a kormány kivánata szerint állami gymnasiumot kértek Késmárkra. Ennek ellenében pedig az 1851. ápril 15-én tartott iskolai gyűlés az egyházi gyűléssel megegyezőleg a választmány eljárását és feliratát helyeslé és magáévá tette, ellenben az ellene tiltakozott urak separat-votumát és állami gymnasium felállítása végett tett kérelmüket nem kelyeslé és semmisnek nyilatkoztatá ki. Határoztatott egyszersmind, hogy a nevezett urak kérelmét visszavevő felirat küldessék fel, azon kijelentéssel, hogy ők sem az egyházi, sem az iskolai gyűlés érzelmét nem képviselték és nem tolmácsolták.

**) Ezen gyűlés tartatott BerzevicZy Titusz, feltörvényszéki ülnök, mint cs. k. kormánybiztos jelenlétében, Fabriezy Sámuel, esp. felügyelő és Schwartz Mihály, esperes, elnöklete alatt.