Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

25 körül alapos tudományossága, elvhüsége és ingathatlan jellemszi­lárdsága által; részint a nemzeti irodalom és közműveltség terén fáradhatlan nyelvtudományi és éthnographiai kutatásai, valamint világirodalomba beillő müvei által kivívott, — sokkal nagyobbak, mintsem bogy itt szűk keretben azokat felsorolni és kellően mél­tatni lehetne, de eléggé ismeretesek nemcsak hazánkban, hanem az egész tudós világ előtt is. Helye főtanodánkban utód nélkül maradt és a jogtani folyam, melyben Hunfalvy János testvérbátyjának eltávozása után hasonló szellemben ernyedetlenül tovább is működött, egyelőre csak egy évre szorittatott. Az igazgatósággal Stenczel Hugó, az alumneumi ephoratussal Steiner Samu bizatott meg. A lyceumi gyűlés, mielőtt a jogtudományi és bölcsészeti megüresedett két tanszéket betöl­tötte volna, tanácsosnak tartá bevárni azon átalakulásokat, melyek a tanügyre nézve akkoriban az evang. egyetemes gyűléstől úgy mint az országgyűléstől is kilátásba helyeztettek és az egybehívott országos érlekezlet eredményétől tételeztettek fel. Ezen országos értekezlet azonban, mely 1848. szept. 3. és 4-én Budapesten tartatott, hol is a három ev. hitfelekczet képviselői az ev. egyház autonómiájának épséges fentartása mellett a törvény- szentesitette jogegyenlőség és viszonosság elveire alapított igényei­ket a vallás- és közoktatásügyi miniszternek szóval és írásba fog­lalt véleményes tervezetekkel terjesztették elő, az akkor bekövet­kezett országos események folytán eredmény nélkül maradt. Hazánk megtámadott alkotmányos jogai-, szabadsága- és nemzeti létéért kénytelenittetvén önvédelmi harezra kelni, ez minden erejét vévé igénybe, úgy hogy az országgyűlés a XX. törvényezikk teljesítését későbbi kedvezőbb időre halasztotta el. Ily viszonyok közt magok a hitfelekezetek önként mondtak le az állami segélyre támasztott igényeikről és elhatározták, hogy egyházi és iskolai szükségleteiket ezentúl is önerejükből fogják fedezni. Ezen megrázkódtató események, melyek a veszélyeztetett haza szent ügyéért lelkesült tanuló ifjúságot a csatamezőre szólították, valamint más hazai intézeteket, úgy főtanodánkat is népessége nagy részétől megfosztották; két tanár hiányában és jövedelmi forrásai­nak ilyetén csökkenése mellett csak bajosan küzdhetett fennállása mellett az elébb még teljes erejében virágzott intézet. De alig hogy a hadjárat és balsors ejtette sebeket gyógyítani, veszteségeit pótolni és működését a protestáns szellem és az elő­haladó tudomány igényeinek megfelelően folytatni kezdé: a tény­leges hatalomra jutott osztrák kormány közbelépése folytán önálló fejlődésében meggátoltatott. A lyceumi gyűlés intézkedései. Az országos értekezlet eredmény­telenségének oka. A lyceum fogyatkozása

Next

/
Thumbnails
Contents