Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

kz 1848-ik

évi országos törvények.

A XX. tör- vényczikk értelmében egybehívott országos értekezlet.

20

megfelelő szabályzat alapittatott meg. Azzal egy időben megfontolás tárgyává tétetett az 1847. augusztus 15-én tartott egyetemes egy- házgyülés egyik választmánya által a zayugróczi tervezet alapján kidolgozott és véleményadás végett közrebocsátott fegyel m i rendszer, melynek végleges megállapítása azomban a következő egyetemes gvülésnek tétett feladatává. — Ama politikai események és országos mozgalmak, melyek akkor mindinkább nagyobbodó mérveket öltöttek, erős hullámcsapásaikkal az itteni tanuló ifjúság figyelmét minden óvintézkedés daczára a tanulmányok nyugodt ápolásától elvonták, úgy hogy a szokott időnél elébb s közvizsgálat nélkül kellett az úgyis sokkal kisebb számban volt tanulókat haza bocsátani.

Azon reformokat, melyeket hazánk legjelesebb szellemű állam- férfiai mar évtizedek óta az ország állami rendszerének, annak bel- és külviszonyai, anyagi és szellemi érdekei szabadelvű átalakítására tervezetek és legbuzgóbb erőmegfeszitésscl sürgettek, 1848- ban, midőn a legtöbb európai államban hasonló eszmék jutottak diadalra, mint ezek régóhajtott teljesítésére legkedvezőbbeknek látszó időben, a pozsonyi országgyűlés által alkotott és királyi szentesítést nyert törvények érvényre juttatták. Ezen törvények, melyek hazánknak az alkotmányos király uralkodása alatt lévő állami és nemzeti önállóságát és a kormányzás-, törvényhozás- és igazságszolgáltatásban gyakorlandó önrendelkezési jogát, valamint a honpolgárok egyenlőségét, anyagi és szellemi szabadságát bizto- siták, uj korszakot inauguráltak hazánk jövendő fejlődésére és a legszebb reményekkel és lelkesedéssel töltötték el minden igazi hazafinak keblét.

Magyarhoni protestáns egyházunkat kiválóan érdeklé a XX-ik törvényczikk, mely szerint a hazában bevett minden vallásfelekezetre nézve külömbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatott meg, és minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közállodalmi költségek által fedeztetni elhatároztattak s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hit felekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe teendő kimerítő törvényjavaslat előterjesztésével megbizatott. Miután ennek következtében báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egyházkerületeinkhez bocsátott körlevelei által hit felekezetűnket és hasonlóan a református és unitárius hitrokonainkat az egyházi és iskolai reformról tartandó értekezlet végett Pestre 1848. évi aug. 1. napjára, egy későbbi körlevele szerint pedig, a hazának akkor beállott rendkívüli körülményei miatt, a kitűzött határnap elhalasztásával szeptember 1. napjára egybehívta s eddigien is az érte-