Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

A második jogi tanszékre befolyt adományok.

A második jogi tanszék szervezése és betöltése 1846-ban.

16

Ámde egy második jogtudományi tanszék felállítására hiányozván a kivántató pénalap, Hunfalvynak nem kevés gondja- és fáradozásába került, mígnem sikerült oly nagylelkű pártfogókat nyernie, kik buzdító szavát és fényes példáját követve — ő maga 500 pfrt- tal járult hozzá — tetemes adományaikkal azon terv valósítását lehetővé tették. Ezek élén állott Jóny Tivadar 2000 pfrttal és ezt követték: Máriássy Ágost 1000, Okolicsányi Lajos 400, Gornides István, Bielek Samu és Szakmáry Dónát egyenkint 200, Okolicsányi Victor és Trangous Lajos egyenkint 150, Berzeviczy Titusz, De- miány Gyula, Dráskóczy Sámuel, Furmann J. E., Gergelyi György, Nendtvich Imre és Spóner Tivadar egyenkint 100, Goldberger Imre és Wieland András egyenkint 60, Spóner Gusztáv, Székely János és Szopko N. K. egyenkint 50 pfrtnyi, valamint mások kisebb ösz- szegü ajánlatokkal. Ezen, 1844-46 években befolyt, kegyes adományokhoz még néhai Ilanzély Márton, pesti ügyvédnek 1841-ben alapított, de csak 1845-ben folyóvá tett 1000 pfrtnyi hagyatéka is hozzá csatoltatván, az oly módon előteremtett pénzalap összege 6000 pfrlra emelkedett. De minthogy ez még nem tartatott elegendőnek a második jogi lanszék felállítására és attól lehetett tartani, hogy Hunfalvy a miatt elkedvetlenedve és többé be sem várva arra vonatkozó sürgős kivánatának bizonytalan időre elhalasztott teljesedését, indítva érezze magát állásáról lemondani: azért azon tanárok, kik az igazgatóságra igényt tarthattak, ezen tisztséget minden vele járó igényekkel Ilunfalvy Pálnak előlegesen 6 évre engedték át, mi által sikerült nemcsak őt, a köztiszteletben álló tanárt intézetünknek továbbra is megtartani, hanem végre a munkatársa iránt rég táplált óhajtásának teljesítését is lehetővé tenni.

Oly módon tehát a lelkes pártfogók és tanárok összhangzó közreműködése és áldozatkészsége által a főtanodának újra, ha nem is bő, de mégis elegendő eszközök nyujtattak, hogy belső kifejlődésében ismét egy lépéssel előre haladhatott és a korszerű művelődés és tudományosság méltó képviselőjéül alakulhatott meg. A mint ezen tekintetben azelőtt is versenyezett a többi hazai főtanodákkal, úgy ezen döntő lépésével felülmúlta azokat a tudományos pályán; sőt lehet mondani, hogy akkor a lyceum külső és belső kifejlődésének legfőbb fokát érte el. — Azonban nem lehet tagadni, hogy mig a bővített jogtudományi folyammal egyedül állana a testvérintézetek sorában, ezen kiterjedése nem minden aggodalom, különösen népességének veszélyeztetése nélkül nem történhetett. Mert mig a késmárki íötanoda két évre terjeszté ki a jogi tanulmányokat, az alatt más intézetekben fél annyi idő alatt és talán fél erőmegfeszitéssel fejezték be azokat. De végre ezen, több ol-