Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888

jön: annál fogva a lyceum érdekében kívánatosnak tartá, hogy a jogtani osztály a többi felsőbb osztálylyal bensőbb és szorosabb viszonyba helyeztessék és ezen czélra indítványba hozd, hogy a jogtani előadások ezentúl a felsőbb osztálybeli többi tudományok és tanárok közösségébe vétessenek fel és a jogtani osztály fegyelme a többi osztályokéval megegyező szabályok szerint szerveztessék. A gyűlés ezen indítványt czélszerűnek találván határozatra emelte és annak tervszerű kivitelével egy tanári bizottságot ruházott fel. Ennek javaslata folytán a jogtudományok a felsőbb osztályú többi tanulmányokkal oly szerves összefüggésbe hozattak, hogy a jogtanár egyszersmind a többi felsőbb osztályokban némely tantárgyak, nevezetesen a hazai történelem és statistika előadására valamint a magyar irálygyakorlatok vezetésére köteleztetett; mig viszont a többi felsőbb osztályú tanárok azok helyett más megfelelő tantárgyakat a jogtani osztályban adtak elő. Szintúgy az 1827-ben megállapított fegyelmi rendszabályok és iskolai törvények némely módosítással a jogtani hallgatókra is terjesztettek ki. Azonkívül a hazai viszonyoknak megfelelőleg a magyar nyelv az alsóbb osztályokban is rendes tantárgyul vétetett fel. Egyszersmind a négy felsőbb osztályban — beleértve a jogtanit is — működő tanárok rendes fizetése ki- egyenlittetett, azaz egyenkint 400 vfrtra emeltetett és a felsőbb osztályokból befolyó didactrum azok közt négy egyenlő részben való felosztása határoztatott. A felső osztálybeli tanulók tanpénze, még pedig a kivülről jövő“ nem-alumnistáké 8 pfrtra, az alumnistáké ennek felére, a helybelieké 5 pfrtra szabatott. — A fentebbi és még egyéb korszerű módositásokkal ellátva jött létre az 1835. évi uj rendtartás (renovata- constitutio), mely az 1814. és 1818. évi rendtartás alapján a tanári bizottság által tervszerűen kidolgoztatott és egy későbben tartott iskolai gyűlés által megerősittetett. *)

*) Ezen renovata c o n s t i t u t i o-ban következő tárgyak foglaltatnak, A lycenni legfelsőbb kormányzata ás felügyelete, a helybeli felügyelet ás kormányzat, az iskolai pénzalap kezelése, a lyceum igazgatója, a tanárok és tanitók hivatalbeli teendői, az iskolai törvények, a tanári szék, a tanítás módja, a vizsgák, az áthelyezés, a szorgalom és szünet ideje, a temetésekről, a könyvtár- és múzeumról, a tanulók egészségének gondozása-, a tandijak- és az épületek felügyelete- és gondozásáról. Különösen a lyceum legfelsőbb kormányzatát és felügyeletét illetőleg az áll, hogy ezen tisztség a magyarhoni ág. hitv. evang. iskolák egyetemileg választott főfelügyelője és ennek helyettese, valamint a tiszai egyházkerület befolyása alatt az iskolai gyűlés (conventus) által gyakor- landó. Ezen gyűlés tagjai a lyceum és a helybeli egyházközség felügyelőin, a lelkészeken, tanárok-, tanitók- és jegyzőn kivűl minden helybeli és vidéki pártfogók, kiknek bőkezűsége és adakozása által a lyceum fennáll és virágzik, kik is eddigi szokás szerint minden egyes gyűlésre meghívandók. Az oly módon