Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
44 Kánoni látogatás 1805. Lyceumi felügyelők 1807. óta. Tanári fizetés-pótlék 1809. Belszervezés ‘ 1814. A fentebbi módon teljes lyceummá alakult intézetnél 1805. évi julius 12-én és következő napjain az akkori tiszakerületisuperintendens Nikolay Samu által a kánonszerü püspöki látogatás ejtetett meg Badányi Mátyás, Cornides Tamás és Gornides Dániel helybeli és egyéb vidéki felügyelők, valamint számos helybeli és vidéki pártfogók jelenlétében. 1807-ben Cornides Tamás, a lyceum egyik helybeli felügyelője ezen tisztségéről leköszönvén, helyébe Ujházy Lajos választatott meg; 1810-ben pedig Spóner Pál és Toperczer Samu ruháztattak fel ezen tisztséggel. 1809-ben Mihályik Dániel tanár hivatást kapván Selmecz- bányára, mely az itteni állásához képest nagyobb előnyökkel kecsegtető, a pártfogói gyűlés által az ő eddig is szerzett tanári érdemeinek méltányló elismerése mellett további ittmaradásra szólít— tatott fel; egyúttal pedig mind ő neki, mind Podkoniczky- és Genersich Jánosnak rendes fizetésükhöz 76 frtnyi pótlék az iskolai pénztárból szavaztatott meg. Miután a késmárki iskola mind a helybeli ev. egyházközség folytonos segélyezése, mind a vidéki pártfogók alapítványai által megerősödött alapján gymnasiumi állásából lyceummá alakult és mennyiségi kiterjedésében mintegy maximumát érte el; szükségessé vált, azt azontúl inkább minőségi tekintetben az előhaladó kor viszonyai-, a haza és egyház szükségei-, a tudomány és paedagogia folytonos kifejlődéséhez képest időről időre czélszerűbben átalakítani. Nem is szűntek meg a tanárok — különösen Berzeviczy Gergely mély tudományu és buzgó vidéki felügyelő sürgetésére —- a tantárgyakat tisztultabb oktatási és paedagogiai elvek szerint czélszerűbben berendezni és azokat oly módszer szerint előadni, hogy a főtanoda tanítványai lelki tehetségei mindenoldalulag ébresztessenek, ízlésük nemesíttessék, jellemük szilárdittassék; hogy a tudomány és cselekvés mezején tájékoztassanak és eszményi irányt kövessenek; oly módon pedig részint a szak- tudományokra , más részről az életre és ennek magasabb czéljaira kellő előkészültséget nyerjenek. Különösen a latin nyelv, mely hazánkban még e század első évtizedeiben tudományos és hivatalos nyelvül szerepelt, habár főtanodánkban is előadási nyelvül szolgált és nagy terjedelemben miveltetett, mégsem fajult el csupa nyelvtudássá, hanem a classikusok olvasása és helyes magyarázata által az értelmet felvilágosító, a szivet nemesitő és a jellemet szilárdító eszközül használtatott. A classikus tanulmányok mellett pedig mindinkább az újabb, német és magyar irodalom, történelem, természettudomány s egyéb reál tudomány ok lépnek
