Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
38 A bölcsészeti tanszék megállapítása 1788-ban. A bölcsészet tanárai 1788 óta. halálakor becses könyvgyűjteményén kivűl pénzbeli adományt is az iskolai könyvtárnak, más hasonló alapítványt pedig a helybeli evang. egyházközségnek hagyományozott. Genersich Keresztéiy, Késmárkról, 1786 89, ki későbben is mint helybeli lelkész a felsőbb osztályokban a theologia practicát tanitá. Ő volt a gyakran idézett „Merkwürdigkeiten der kön. Freistadt Késmárk“ és „Beschreibung des Karpathen-Gebürges“ ez. művek hírneves szerzője. — Sub- rectorok: Mauks Tamás, Késmárkról, 1776—84, ki azután Nagy- Szalókon lelkész volt és a botanikában s a vidéki meteorologiai viszonyok megfigyelésében jeleskedett. — Török János, Gsetnekről, 1784—87. — Schmitz György János, Késmárkról, 1787—89. — A IV. osztály praeceptora Szabinay János, Kis-Szebenből, 1781—1801.— Az V. osztályban: Weisz József, Körmöczbányáról, 1771—1804. Midőn az 1881-ben megjelent türelmi parancs folytán a magyarhoni protestánsok mindenütt oly lelkesedéssel karolák fel az iskolák ügyét és ezeket az előhaladott tudomány és kor igényeinek megfelelően átalakítani minden erejüket megfesziték: a késmárki iskola pártfogói sem maradtak tétlenül. Mert ámbár protestáns egyház- kerületeink gondosan őrködve saját tanodáik szervezését illető jogaik felett és a kormánynak iskoláink tanügyébe való beavatkozását mindenkor erélyesen visszautasították és sem az 1776. évben leérkezett ratio educationis-, sem a- 1788-ki norma et directio-féle kormányi tervezetet törvényül einem fogadák: mégis az 1788. évben a kassai kerületi helytartó-tanács directora, gróf Török által az itteni párt- fogósághoz intézett leirat következtében, melyben oly utasítás adatott, hogy a felsőbb osztálybeli tanárok száma még egynek alkalmazása által szaporíttassék-, az iskolánkbeli pártfogóság gyülésileg ezen ügyről behatóan tanácskozván és maga is azon meggyőződésre jutván, hogy a felsőbb tudományok ezen intézetben mindaddig csak szűkén és nem a kor igényeihez képest vannak képviselve, egy harmadik felsőbb osztálybeli tanszék megállapítását önként határozta el. Ezen tanszék feladatául főként a bölcsészeti tanulmányok terjedelmesebb előadása tűzetett ki. Minthogy pedig az ezen tanszéket betöltendő tanárnak legalább 270 frtnyi díjazására sem az iskolai, sem az egyházi pénztár nem vala elegendő, ezen hiányon is nagylelkű pártfogók segitének, önkéntes évenkinti járulékokra kötelezvén le magokat. Ezen bölcsészeti tanszékre először is 1788-ban a rhetorikai osztályból Genersich Keresztély mozdittatott elő, a ki azt feladatának megfelelően egy évig tölté be. — Utána e helyen Kra- lovánszky Endre működött 1789—95, ki itt természetrajzi
