Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
24 7. Tantárgyak: Az I., vagyis bölcsészeti, egy évi folyamú osztályban: theologia, ó és uj szövetségi helyeknek eredeti, azaz héber és görög nyelven, valamint latin classicusok olvasása és tanulása; bölcsészet és jogtan, melyekből disputatiók tartandók; — a II., vagy rhetoricai, két évi folyammal ellátott osztályban, mely ben rhetorok és másod évi syntaxisták vannak, — vallás, syntaxis ornata és rhetorica, classicusok olvasása, történelem, geographia, és arith- metica. — A III., vagy syntactikai és a IV., vagy grammatikai, két- két évi tanfolyammal ellátott, valamint az V., vagyis a donatisták egy évi folyamú osztályában a fokozatosan előadandó tantárgyak: vallás a szent irás és Luther katechismusa alapján, a latin nyelv grammatikája, ennek szó- és Írásbeli begyakorlása, szavalások (declamationes, perorationes) az auctorokból és disputationes egyéb tantárgyakból; ének, számvetés és irálygyakorlatok. Az egész gymnasiumi tanfolyam e szerint nyolcz évre terjesztetett ki, melynek sikeres elvégzése által a tanítványok felsőbb akadémiai vagy egyetemi tanulmányokra képesittettek. Azon kívül a tan módszer re vonatkozólag a tanároknak következő utasítások adattak: Szerfeletti sok Írással és dictatumokkal ne terheljék tanítványaikat, hanem minden stúdiumra alkalmas tankönyveket használjanak. Az előadásokban kerüljenek túlságos terjedelmességet, az előadottakat pedig ismételt vízsgálgatás által véssék a tanulók emlékezetébe. Az előadás legyen világos, gondolatébresztő és lelket nemesitő; minden tantárgy tétessék érdekessé és ennek haszna szemmel láthatóvá. A mely osztályban két tanfolyam van, ott a kezdők és előhaladottak felfogásának és képzettségének külömbsége vétessék figyelembe. Az elmélet köttessék össze szó- és írásbeli gyakorlatokkal. Az alsóbb osztályokban jobb megértés végett minden tantárgy német nyelven magyarázandó, hogy egyszersmind az ide jött más anyanyelvű tanulók ezen nyelvet is tanulhassák meg. Minden osztályban az elvégzett stúdiumokból disputatiók és a tanév végén a közvizsga előtt áthelyezési vizsgák tartassanak. A helybeli evang. egyházközség a reformatio óta egyházi és iskolai szükségleteit részint kegyes adakozásokból, részint pedig a városi borpincze évi jövedelméből fedezte, mely utóbbiban a helybeli kath. egyházközséggel háboritlanul osztozott. De az 1744-ben leérkezett cs. kir. kamarai rendelet által a borpincze jövedelméből amaz „emlékezethaladó idő óta“ folyni szokott díjazástól az evang. lelkészek és tanárok megfosztattak. Az ‘ennek következtében nagy szorultságba ejtett evang. egyházközség először a bécsi evang. ügynök Kun ez, azután Kray Jakab által, ki személyesen Bécsbe
