Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
22 Az 1742. évi iskolai szabályzat. Minden osztályban az illető tanár által hetenkint egy felvigyázó (custos) jelöltessék ki, ki a rendre ügyel és a meg nem jelent tanulókat jegyezze fel. A felsőbb három osztály tanulói kizárólag latinul beszéljenek. Szállásaikban az iskolai teendőkön kívül auctorok olvasásával foglalkozzanak; éjjel más szállásra menni, vagy az utczákon körüljárni szigorúan tiltva van. A tanulók éljenek egymásközt békében mint testvérek; a ki tanuló társától sértetik, ne legyen biró a maga ügyében, hanem kérjen elégtételt a maga osztálytanárától. Az iskolából távozók adják tudtára ezen szándékukat a rector- és illető tanáruknak és illedelmes módon hálás köszönetük kifejezése mellett vegyenek búcsút; a kik pedig a felsőbb osztályból akár akadémiába, akár hivatalba szándékoznak lépni, azok tartsanak nyilvános búcsúbeszédet. Függelékül van hozzá csatolva az 1719. évi ápril 18-án kelt rendszabály, mely a cantatiók- és praebendákból eredő kegyes adományok felosztásának módját határozza meg. Ezen belszervezet idő folytában a tudomány és paedagogia korszerű követelményeinek megfelelően fejlődött ki és az iskola azon megtámadtatások daczára, melyeknek 1709. óta a Rákóczy- féle szabadságharcz szerencsétlen kimenetele után újra ki volt téve, az ev. egyházközség és a városi tanács erélyes közbelépése folytán épségben megállóit, sőt mindinkább gyarapodott. Erről tanúskodik egyrészről tanítványainak növekedő száma, mely 1723-ban 270-re emelkedett, más részről a befogadott tantárgyak és ezeknek megfelelően az évi folyamok szaporodása, a mint ezt a későbbi szervezet kimutatja. Az 1742. évi május hó végén megejtett kánoni egyház és iskolai látogatás alkalmával Ambrózy György csetneki ev. lelkész és tiszai egyházkerületi superintendens által az iskolai pártfogóság hozzájárultával megállapított és 1755. évi május 3-án Benczúr József rector beiktatásakor Fischer Illés helybeli ev. lelkész és tiszakerületi superintendens által bővített és megerősített iskolarend és törvények meghatározzák a rector- és tanártársainak a pártfogóság iránti és egymás közti viszonyát; a tanárok, nevelők, tanulók és alumnisták nnigokviseletét és kötelességszerü teendőit; az alumnisták, mendieansok és szolgálattevők számát; továbbá az osztályonkinti tanulmányokat és a tanmódszert; végre a közvizsgák idejét. Különösen pedig: 1. A tanárok intetnek erkölcsi életre, a pártfogóság iránti engedelmességre, egymásközti baráti egyetértésre, hivatalukban tanúsítandó kegyes buzgóságra és kötelességeik lelkiismeretes teljesítésére.