Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888

14 Comenius Amos tan- módszeré­nek befo­lyása. folytonosan tartá fenn. Jóllehet az 1733. évi deczember 16-án kelt kormányrendelet csupán a triviális és grammatikai iskolákat engedte meg a protestánsoknak, a felsőbb tudományok — studia superiora — tanítását pedig csak külön megkeresendő királyi engedménytől tette függővé, mégis az itteni iskolában azután is folyvást a felsőbb tudományok tanittatának, a mint ezt részint a tanítók meg nem csökkent száma, részint Benczúr József rectornak 1773. évi deczember 17-én kelt történelmi adatokon alapuló felirata bizonyítja.*) Miután Mélánchthonnak az értelemfejlesztő humanistikai mű­veltségre és az erkölcsök nemesítésére irányzott paedagogiai elve és tanítási módszere idő folytában a politikai viharok és a protestáns theologusok vitatkozásai folytán mindinkább háttérbe szorult és a reformatio nagy vívmányai, a szabad kutatáson és egyéni meg­győződésen alapuló vallásos hit és erkölcsiség tiszta fénye elhomályo­sodott és a megrögzött orthodoxismus békójába szorittatott; az iskolai oktatás pedig csupán üres alakiság-, scbolastikus szőrszál- hasogatásra és értelem nélküli holt anyag emlékelésére, szintúgy a nevelés gépileges idomitásra fajult el: az iskolák nem feleltek meg többé az észszerű oktatás és nevelés eszméjének, sem az előhaladó korszellem öntudatának és az élet szükségleteinek. Azért egyes paedagogok, mint különösen Raticliius és Comenius az oktatás és paedagogia terén világra szóló reformatori eszméikkel léptek fel a XVII. században, melyekkel az iskolai oktatás- és nevelésnek Európa összes culturállamaiban uj lendületet kölcsönöztek. Ők ugyanis a nevelésre tisztultabb és az emberi természetnek meg­felelőbb valláserkölcsi elvet tűztek ki, a tanításban pedig nem csak ennek anyagára, hanem czélszcrűbb methodusára irányzák refor­matori törekvéseiket, úgy hogy a classikai tanulmányok mellett az élő nyelveknek és a reáltánulmányoknak nagyobb tért hódítottak és a tanításnál az ifjú lélek természetszerű kifejlesztésére és erkölcsi nemesítésére megfelelőbb módszert hoztak létre. Bizonyosra lehet venni, hogy ezen paedagogok úttörő eszméi az itteni iskola kor­szerű átalakítására szinte befolyást gyakoroltak, a mint tagadhatlan, hogy törekvéseik hazánkban méltányló elismerésre találtak. Comenius Sárospatakra hivatott az ottani iskolának saját legjobb belátása szerinti berendezése végett és kétséget nem szenved, hogy az ő tankönyvei a késmárki iskolában is használatban voltak, vala­*) Chr. Genersich’s Merkwürdigkeiten der königl. Freistadt Késmárk. II. 314.

Next

/
Thumbnails
Contents