Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
A késmárki ev. latin iskola, mint a helybeli ev. ág. hitv. egyházközség intézete 1760-ig. Szepesség- nek viszonya Németországhoz kedvezett a reformatio terjedésének A szepesi városok már a középkorban nyelvrokonság-, kereskedelmi és szellemi érdekeknél fogva eleven közlekedésben állván Németországgal, csakhamar a reformatiónak messzire ható hullámzásától is megérintettek, úgy hogy ennek első nyomait ezen vidéken már 1520-ban találjuk, a mikor Leibiczon a késmárki Preissner Tamás Luther értelmében és szellemében térj észté az uj tant. Kétség kivül a közel fekvő Késmárk is ezen hatalmas szellemi mozgalom hatását mindjárt kezdetben érzé, ámbár csak 1529-ben találjuk feljegyezve Fischer Andrást és 1533-ban Leudischer Györgyöt, a szepesi szent Mártoni templom kanonokját, a reformatio itteni Késmárk iskolaügye a reformatio előtt. A reformatio befolyása az iskolák átalakítására. első terjesztőiül. Vájjon létezett már ezen idő előtt itten iskolai intézet és minő állapotban, erre nézve biztos adatok hiányoznak. Ha pedig más egyenlő rangú városokban fennállottak elemi és felsőbb iskolák, valószínű, hogy Késmárkon is, a hol a pálos szerzetesek egy kolostorral bírtak, már a reformatio előtt az ifjúság kimiveléséről volt gondoskodva. A reformátio beálltával pedig az iskolai oktatás és nevelés a mindenütt legsürgetősb szükségekhez tartozott, kivált a szent Írási hit és élet terjesztése végett. Minthogy a hit- és egyliázjavitás a feléledt tudomány által szabaddá tett szellemnek köszönte eredetét és ezekben találta a szabad kutatás és lelkiismereti szabadság legerősebb támaszát, azért a reformátorok ugyan azon buzgósággal, melylyel az egyház megújításán működének, a tudományos mivelődés terjesztéséről és nevelés és oktatás czélszerű átalakításáról is gondoskodónak. Míg azonban Luther, ki maga a legnagyobb pádagogok
