Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
8 A magyar reformatio, tudomány és iskola. A magyar iskolák koron kinti átalakulásai. A hazánkbeli evangélikusok a hittudományokkal együtt az iskolák szervezetét is a németektől kölcsönözték és ezekben a valláson kivül főképen a classicusokat ápolgaták. De jóllehet ezen merev humanismusi szellem a XVI. század óta még a közel múltig iskoláink főszinezetét képezte, mindazonáltal a nemzet sajátlagos geniusa és a külső körülmények szülte korszellem a tudományok más ágainak ápolását is, valamint az iskolai intézetek időn- és fokonkinti átalakítását tette szükségessé. A protestáns vallás és a nemzetiségért * folyt hosszú küzdelem a jogtudományokat, majd a béke idejében a nyilvános élet és törvényhozás az ékesszólást, költészetet és világ- történelmet; a maga múltjáról és jövendőjéről eszmélkedő nemzet a hazai történelmet, saját nyelvének és irodalmának művelését; az európai müveit nemzetekkel való érintkezés és versenyzés ezek nyelveit, irodalmát, állami intézményeik ismeretét, továbbá a bölcsészetet és természettudományokat tűzte ki az iskolák feladatáúl. Vájjon megfeleltek-e a hazánkbeli iskolák ama koronkint előállott igényeknek, hazánk korszellemének, valamint a tudomány és pádagogia terén észlelt előhaladásoknak ? Mennyi befolyással voltak szerveztetésükre a XVII. században Rattich és Gomenius Amosnak a tananyag és módszer iránt tett újításai, a XVIII. században pedig Rousseau, Basedow és Pestalozzi az oktatás és nevelés ügyében irányadó és korszakot képező eszméi ? Ezen kérdésekre minden egyes protestáns tanintézetünk története adhatna csak kimerítő feleletet. Itt csak annyit jegyezünk meg, hogy a múlt századokban a protestáns vallás szabad gyakorlatát fenyegető és az iskolák szabad kifejlődését felette nehezítő körülmények közt legszükségesebbnek tárták őseink az egyház jogainak megóvását és iskoláiknak fennmaradását biztosítani, a mint azt végre az 1790/j -ik évi 26. törvényczikk által elérni sikerült. Maga a tanügy lényeges reformálását csak nyugodtabb időkre kelletett elhalasztani. A múlt században a türelmi parancs kihirdetése után több középtanoda örömmel ragadá meg az alkalmat felsőbb akadémiai tanfolyamok szervezésére, úgy újabb időkben sem hiányzottak elismerésre méltó kísérletek a protestáns közép- és felsőbb tanodák czélszerübb szervezésére. Tanúsítják ezt az 1845-ben Zayugróczon, 1861-ben Pesten, 1869-ben Ácsán és végre 1884-ben Budapesten autonom utón evang. tanférfiak által kidolgozott és az egyetemes egyháztól megállapított iskolaszervezési tervezetek; nem külömben az egyes tanodáknak azon átalakulási kísérletei, melyekkel az 1850-ben az akkori kormány által octroyált tervezetnek, autonómiájuk lehetőség szerinti fentartása mellett, alkalmazkodólag megfelelni erőlködtek. A késmárki evang. iskola, melynek keletkezése a reformátio
