Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1885
Miképen lett Q. Horatius Flaeeus költő Augustus császár egyeduralmának megszilárditója? Jelige: „tíec magis expressi vultus per aenea signa, Quam per vatis opus mores animique virorum Clarorum apparent. Hör. epist II. I. 248 s. a. t. A római birodalom, mely a folytonos hódítások következtében óriási kiterjedést nyert, a köztársasága korszak vége felé az állam szervezetét meg renditó' rázkodtatások, polgári versengések, tömeges kivégeztetések, száműzetésnek és vagyon elkobzásnak lett szinhelye. Márius és Sulla rémuralma alatt őzönként folyt a fel- konczolt polgárok vére, megszűnt a személy és vagyonbiztonság és ezer meg ezer család ínségbe és nyomorba döntetett. A két triumvirátus tagjai, habár szinleg a köztársasági alkotmány épségben maradása, a haza jólétének megalapítása és a béke megszilárdítása czéljából szövetkeztek, csakhamar testvérölő harczra keltek egymás ellen, mi által a polgárok egyetértése, a vérrokonok kegyelete és a keblek vallásos érzelme kiirtatott. Pharsalus vértől ázott mezeje és az Actium melletti tenger veresre festett hullámai tanúskodnak arról, hogy Julius Caesar épen úgy, mint Oetavian az önzésnek és magánérdeknek hódolva, frigytársain diadalmaskodni és az egyeduralmat magának megszerezni törekedett Mind a ketten kitűzött ezéljuk elérésére irányzott törekvésükben mit sem töró'dtek, törvénynyel, joggal, méltányossággal, hanem legázolták és eltiporták mind azt, a mi útjokban állott. — Caesárra vonatkozólag Ciceró azt mondja a „Kötelességek“- ró'l szóló bölcsészeti műve III könyvének 21-ik fejezetében, hogy Julius Caesár elvül tűzte ki magának Euripidesnek a „Phoenicziai nők“ czimü tragoediája ezen szavait: „Ha l
