Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1885

Fortuna lustro prospera tertio Belli secundos reddidit exitus Laudemque et optatum peractis Imperiis decus arrogavit.

Te Cantaber non ante doinabilis Medusque et Indus, te profugus Scythes Miratur, o tutela praesens Italiae dominaeque Romáé.“

„Dass Zeus im Himmel throne verkündet uns Sein Donner : doch als waltender Erdengott Herrscht, seit dem Reich die trotzigen Perser Und Britannen vereint Augustus.“

„Und dies mit deinem Volke, nach deinem Rath,

Durch deiner Götter Beistand. — Denn seit dem Tag,

Als dir Alexander knieend

Port und verlassenen Pallast aufthat,

Bis in das dritte Lustrum begleitete Fortuna dich im Kriege, gewährete Dir alle deine Wünsche, krönte Deine Regierung mit jeder Ehre.

Dich hört gebändigt jetzt der Kantabrier Mit Ehrfurcht, dich der Meder und Inder und Unstäte Scythe, dich des hohen Roms und Italiens wachen Schutzgeist.

Horatius azonban az által, hogy Augustusi magasztalta és dicséreteivel égig emelte egyszersmind a római népet is dicsőítette meg, mely az ő uralkodása alatt oly hős tetteket vitt véghez, s ezen győzelmek említése által Augustus személye iránt rokonszenvet akart gerjeszteni és hogy ezen törekvésében biztosan czélt érjen, Augustusi nem csak mint vitéz hadvezért, hanem mint bölcs uralkodót is jellemzi, ki jeles tulajdonainál fogva képes népét boldogítani, büszke és gőgös ellenségeket megalázni, ki már eddig is a birodalomban helyre állította a nyugalmat, megszilárditotta a közbiztonságot, kiirtani igyekszik az államra nézve oly káros és veszélyes erkölcstelenséget és tekintélyt szerez a törvényeknek, s azért így énekel: „Nem félek én zavargástól, sem erőszakos haláltól mig Augustus uralkodik a földön; ő megzabolázta a törvényes rendet felforgató

12