Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1885

,,Úh hajó! új hullámtorlaszok sodorjanak-e téged ismét a tengerre! óh mit gondolsz? Teljes erődből ragaszkodjál a kikötőhöz! avagy nem látod, hogy oldalod az evezőktől meg van fosztva, hogy árbóczod a dühöngő vihartól meg van törve, hogy a vitorlarudak recsegnek, és hogy a hajók kötelek nélkül ellent nem állhatnak a tenger zsarnoki hatalmának. Nincsenek neked ép vitorláid, nincsenek isteneid, kiket új bajok által elnyomva segítségül hívj !

Carm.I. 14. O navis! referent in mare te növi

Fluctus? 0 quid agis? Fortiter occupa Portum! Nonne vides, ut Nudum remigio latus.

Et malus celeri saucius Africo,

Antemnaeque gemunt ac sine funibus Vix durare carinae Possunt imperiosius.

Aequor! Nőd tibi sunt integra lintea,

Non die, quos iterum pressa voces malo.

Soll dich wieder, o Schiff, tragen in’s Meer die Flut?

0 was hast du im Sinn ? Standhaft behaupte den Hafen 1 Siehest du nicht, wie Deine Seite von Rudern leer,

Segelstangen und Mast seufzen, verwundet vom Schnellen Afrikus? und kaum ohne Taue des Meeres gebiet’rische Wogen Zu bestehen dein Kiel vermag 1 '

Unbeschädigt ist keines deiner Segel, auch

Götter hast du nicht mehr, zu welchen du flehst im Drang.

Minden szerencsétlenséget, mely Julius Caesar megöletése után a római népet érte mint: nagy havazás, jégeső, villámbecsapások, áradások, mint a haragos istenek által a bűnös rómaiakra szabott büntetést tünteti fel és ébreszti keblükben a vágyat megszabadulni annyi szerencsétlenségtől. — ü maga esedezik segítségért az istenekhez, sőt ezen isteni segítséget felismeri Augustus egyeduralmában és nem tudja, vájjon Augustus nem isten-e emberi alakban, hogy ily módon megvédje a rómaikat. — Miután Apollóhoz, Yenushoz és Marshoz intézte esdő szavát, hogy a római népnek szerencsétlenségében segít-