Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1884

11

társai, számos tanítványai, hitfelei és hontársai, rokonai és barátai gyászba borulva állják körül koporsóját és tiszteletük, hálájuk s kegyeletük jeléül helyezik reá elismerésük diszkoszorúit.

A boldogult Miskolezon 1812-ik évi Október hó 4-én születvén, miután ott és Lőcsén az akkori gymnasiumi pályát bevégezte, további tudományos mivelődése helyéül Késmárkot választá, hol akkor a lycealis felsőbb osztályokban nagy hirben álló Mihálik Dániel, Kralowanszky István, Benedikty János és Schneider János tanárok oktatása alatt a bölcsészeti, philologiai, mathematikai és physikai, valamint a theologiai és jogtani folyamokat négy év alatt kitűnő eredménynyel végezte be és szabad idejét Hunfalvy Pál bax-átjával együtt a görög, franczia és angol nyelvek megszerzésére forditá és vele együtt a magyar nyelvészeti kör megalapításában ifjúi lelkesültséggel vett részt, valamint a theologiai can- didaticum letételére Tiszolczra indult.

Ezután mint saját erejére hagyatott ifjú nevelői működését kezdvén és ezt tizenkét évig folytatván, — egyebek közt a nagy hazafi Uj- házy László házánál öt évig időzött, — e közben a bécsi egyetem és polytechnicum, valamint több külföldi egyetem látogatása után, hol is főként a mathematikai és physikai tanulmányokat előszeretettel folytatta és kibővítette, végre 1845-ben a késmárki lyceumba a mathematika és phy- sika tanárának hivatott el.

Mily lelkesedéssel és buzgósággal, mily fáradhatlan kutatással és munkaszeretettel teljesité tanári működését: mily helyes paedagogiai tapintattal, türelémmel és szeretettel nevelte és oktatta tanítványait nem csak iskolában, hanem az életben és a szabad természetben is: — arról tanúskodhatnak még életben lévő kartársai és egykori számtalan tanítványai. Ezeknek lelki tehetségeit természetszerűleg tudta kifejteni, gondolkozásukat ébresztő, kedélyüket nemesbité, akaratjukat s jellemüket a természet változhatatían törvényeire és a vallás örök igazságaira való oda- mutatás által helyes útra irányozta és szilárditá. Főtörekvése volt tanítványait derék hazafiakká és buzgó protestánsokká nevelni.

Előszeretettel fejté ki a természet csodálatos tüneményeit és gyakori kirándulásai alkalmával tánitványait kivezetvén a szabad természetbe, a fenséges kárpáti hegyek vadregényes vidékébe, a mint ott maga legnemesebb örömeit lelte föl, úgy azokat is ennek könyvében olvasni és az isten csodás müveit megszemlélni és megérteni, teremtőjüket tisztelni és szeretni tanitá.

Bőséges természetrajzi gyűjteményével nagy gonddal szerzett, melyet önzetlenül a lyceum múzeumát gazdagitá, mely utóbbit, mint ennek gondos őre, rendszeresített.

Azon felül több évig volt a tápintézet önzetlen gondnoka, a con-