Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1882

7 Jakab oda hatni igyekezett, hogy a város a várat Összes jogaival és birtokaival vétel útján magának megszerezze. Hosszú alkudozás után ezen czélját is elérte és az 1700-ik évben Bécsben létre hozta azon szerződést, melynek alapján az időközben elhalt Rueber Nándor örököseitől a vár és a hozzá tartozó 16 helységben levő fekvőségek és telkek nyolczvanezer forintnyi vételáron Késmárk városának birtokába mentek által. Ha valaha örömnek és vigságnak engedte át magát Kés­márk városának polgársága, ha valaha elfelejtette a múlt idők sanyaruságát és a rajta elkövetett vérlázitó kegyetlenkedéseket: akkor ezt e szerződés létre jöttének hire a legnagyobb mér­tékben idézte elő. Nem volt ünnepeltebb embere Késmárknak soha mint azon időben Kray Jakab, kinek a polgárok egytől egyig és egyetemben hálával tartoztak, annál is inkább, mint­hogy az egyeseknek magánérdekeit is a felső fórumoknál ha­talmasan védte. Kray Jakab Önzetlen és hazafias működésében ezentúl sem lankadott el és valóban halála napjáig Késmárk városának nemtője maradt. Midőn az 1703-ik évben Rákóczy Ferencz Lengyelország­ból Magyarországba tört és hadai mindenfelé győzelmesen nyomultak elő, Késmárk városa is ugyan azon évi Oktober hó 2-ik napján délután öt órakor tárta fel kapuit a Monoky Ferencz vezérlete alatt megérkezett három zászlóaljból álló magyar csapatnak, szerződésileg kikötve azonban azt, hogy a vár és a várhoz tartozó összes jószágok és illetőségek a város birtokában marádjanak, mely szerződést Kray Jakab Rákóczy Ferencznek Tokaj melletti táborában előmutatta, ki azt keze aláirásával megerősítette. Ezen idő óta Késmárk városa élénken részt vett ezen po­litikai mozgalom minden mozzannataiban, a reá vetett terheket készségesen elvállalta és viselte és a Rákóczy által Szécsenybe egybehivott gyűlésen magát Kray által képviseltette, ki ezen bonyodalmas viszonyokban is józan, higgadt gondolkodása, eszélyes intézkedései és bölcs tanácsadása által a várostól el­hárítani igyekezett azon veszélyeket, melyek egy bekövetkez­hető válság esetén a polgárokat szerencsétlenségbe dönthették; de legtisztább szándéka, legnagyobb óvatossága mellett sem érhetett czélt, sőt irigyelnek kajánsága és rágalmazásai folytán ezen szeplőtlen tiszta jellemű ember hajótörést szenvedett a politikai élet eseményeinek tengerén.

Next

/
Thumbnails
Contents