Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1881

tonomia és a haza igényeinek megfelelően vezető lankadatlan ügyszeretettel és helyes tapintattal, — kivált mióta előbbi kitűnő érdemei- ős fáradozásainak elismerése jeléül 1867-ben a felügyelői tisztséggel lett felruházva.

Elméjében a tudományos kutatás és a szép irodalom sokoldalú ismeretei az emberi társadalom viszonyaiból merített tapasztalással valának egyesítve s egymást kiegésziték; úgy szintén törekvéseiben, érzületei- s cselekedeteiben, a valódiság és a magasabb szellemi érdekek, a realismus és idealismus közt benső összhang vala észlelhető ; a jog rideg követelményei s a keresztyén szeretet közti ellentét kiegyenlítve.

Sokoldalúsága és mély belátása, valamint ama humán gondolkozás- és cselekvésmódja nagy mértékben képesítők a boldogultat a politikai, egyházi s társadalmi életben hivatalok és tisztségek viselésére és ezeknél mindenütt életszabálya szerint : „Non solum quid juris, séd etiam quid consilii“, — a szellemi és közérdeket fennen hangoztatni s ennek az anyagi és magánérdekeket alárendelni.

Neki, mint intézetünk buzgó felügyelőjének, sokoldalú ismeretei, mély belátása, valamint a tanárok iránt tanúsított kíméletes és buzditó bánásmódja, a tanuló ifjúság iránti szeretető s intézetünk iránti élénk érdekeltsége által valóban sikerült lyceumunkat a tudomány, a vallásos hit, a hazafiui szellem, valamint szülővárosának érdekében is megerősíteni és hazánk legjobb intézeteinek és a tudományos előhaladottság színvonalára emelni.

Valóban igen sok függ a felügyelő lelkes buzgóságától és az intézetben működő tanárok iránt tanúsított bánásmódjától; mert ez vagy lelkesitőleg és vigasztalókig, vagy leverőleg és csüggesztőleg hat azok lelkületűre a fárasztó munka teljesítésénél.

A boldogult minden tekintetben híven eljárván felügyelői tisztének fontos teendőiben, méltán léphetett lyceumunk egykori nagyérdemű felügyelői sorába, minők voltak: Grádeczi Stansith-Horváth Gergely, Berzeviezy Gergely, Spóner Pál, Cornidesz István, Spóner Tivadar; — megtartá az intézet régi tiszta jellemét, hazánk és egyházunk előtti jó hirnevét és magasabb fokra emelte annak áldásteljes működését. Azért is intézetünk és a pártfogóság, valamint a városi község örökös hálájára tette magát érdemessé.

Felügyelői tisztségéről a múlt évben történt leköszönése folytán, a lyceális közgyűlés mindenekelőtt indittatva érzé magát a kiérdemlik felügyelőnek, intézetünk ügye iránt tanúsított