Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1881

22 gyes 1 írt, Szeleim Gusztáv 5 frt, Szopko Sándor 5 írt, Szopko László 2 frt, dr. Tátray Gergely 5 frt, Votisky Károly 1 frt, Weber Pál 1 frt, Werdonitsch Sándor 1 frt, Zvarínyi Sándor 1 frt, összesen 64 írttal. Hálás köszönetét mondunk azon t. ez. pártfogóknak, kik ezen ala­pítványt évi járulékaikkal gyarapították és ezek közül főként dr. Tátray Gergely gondnok úrnak az alapítvány buzgó kezeléséért. XIV. A lyceum. emléklapja. E helyen hálásan emlékezünk meg azon boldogult pártfogókról, kik e tanév folytában az élők sorából kimúltak, de életükben intézetünk érdekei iránt tanúsított rokonszenvük és nagylelkű áldozatkészségük által a hálás megemlékezésre magokat méltókká tették. 1. Néhai Dr. Stenczel Sándor, Késmárk városának sok éven át áldásosán működött és köztiszteletben állott főorvosa, intézetünk egykori pénztárnoka és lelkes pártfogója, élete pályáját közsajnálatra 1881. szept. 21-én fejezte be. A boldogult ugyanis orvosi hivatását magasabb szem­pontból fogván fel fáradh'atlan emberszeretettel és áldozatkészséggel egész erejét s minden idejét a szenvedő emberiség bajainak enyhítésére forditá. Sok szegény beteget díjtalanul gyógyított; a lelki bajban szenvedők szi­vére nyájas és kíméletes bánásmódjával vigasztaló irt csepegtetett; a beteg­ségeket megelőzni és azok kutforrásait ártalmatlanokká tenni igyekezett ; a testi és lelki egészséget és erőt ápoló köz intézeteket nagylelkűen gyá­molítottá. Ügy különösen lyceumunk ennek tanárai és tanitványai iránt min­denkor a legmelegebb rokonszenvet tanusitá; annak egyik pénztárát több éven át lelkiismeretes gonddal kezeié; a lyceumi épület és uj pénzalapit- vány bővítésére tetemes összeget ajánlott fel; végrendeletében pedig az elemi iskolák és az ev. egyházközség czéljaira tett nagylelkű alapítványokon kivül lyceumi ösztöndíjalapra 1000 frtot hagyományozott. Hült tetemei soknak hála-könyüi és áldásfohászai által kisérve tétet­tek az örök nyugalom helyére. Néhai Wieland András, márkus- és farkasfalvi földbirtokos, ki 1881. deez. 15,én hunyt el, életéban lyceumunk legnagyobb érdemű párt­fogóinak egyike volt. A boldogult 1863-ban a tanári nyugdíjintézetre 300 frtot ajánlott és a lyceum egyébb czéljaira is gyakran áldozatkész segédkezet nyújtott. Áldott legyen ezen boldogultak emléke ! —----*TT’-

Next

/
Thumbnails
Contents