Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1881
13 Adatok az intézet történetéhez az 1881/2-ik tanévben. A tanév kezdete és lefolyása. A tanártestület a tanév megkezdése előtt augusztus hó 30-án a két lyceális felügyelő elnöklete alatt előkészítő tanácskozmányt tartott, melyben a tanév megkezdésére, órarend- és tankönyvekre, valamint a tanítás-, nevelés- és fegyelemre vonatkozó megállapodások jöttek létre; egyszersmind az osztályok főnökei jelöltettek ki és a tanári tanácskozmányok jegyzője lett megválasztatva. — Azonkívül a mózeshitü tanulók vallásoktatását illetőleg a helybeli izr. hitközség elöljáróságához felszólítás intéztetett az alkalmazandó hittanitó iránt; — a gymnasztikai oktatás rendszeresittetett és ennek vezetésével Kertscher Sándor tanító bízatott meg; —• a lefolyt 1880/t-ik évi tandíj elengedése végett benyújtott folyamodványok elintéztettek; — a Stenczel Húgo-, és Sólyomi József-féle alumn. pénzalapitványok kamatjaiból leendő segélyezés módja meghatároztatott; szintúgy az alumneum- és convictusban ingyen alkalmazandó portánsok kijelöltettek; — továbbá a helybeli iparosok- és kereskedőkhöz felszólitás intéztetett az iránt, hogy a tanulóknak szülőik engedelme nélkül hitelbe ne dolgozzanak, se árukat ne adjanak, annál kevésbbé holmit tőlük zálogba fogadjanak vagy megvegyenek; végre kegyeletből induló oly intézkedés tétetett, hogy két egykori Iyc. tanár, néhai Kralowanszky István és Nadler Ferencz síremlékei a helybeli temetőhelyen jövőre is bántatlanul és épségben megtartassanak. Szeptember első négy napja a beiratásokra, felvételi, pót- és magánvizsgákra fordittatván, 5-én a nagy hallgató-teremben egybegyült tanárok az ifjúság jelenlétében az uj tanév ima-, igazgatói beszéd- és a törvények felolvasásával ünnepélyesen megnyittatott és ugyanazon napon kezdetét vette a rendes előadás, mely szakadatlanul folyt a tanév végéig kivéve az ünnepi szünnapokat és á félévenkénti vizsgák által igénybe vett időt. Előadási nyelv. A tannyelv a felgymnasiumi osztályokban magyar, az algymnasiumban német és magyar. Oktatás és nevelés? vallás és fegyelem. A tanári kar szemmel tartván a gymnasiumi oktatás és nevelés magasztos feladatát a mint egyrészről a növendékek lelki tehetségeit, öntevékenységük igénybe vétele mellett, mindenoldalulag kifejteni és tudományos ismereteiket bővíteni törekedett; — úgy másrészről nemes verseny és becsületérzés, de főként a vallás és humanismus eszméinek felköltése, édes szüleik s a drága hon iránti kegyeletük ápolása által erkölcseiket nemesbiteni, törekvésüknek magasabb irányt, jellemüknek szilárdságot kölcsönözni a nevelés főfeladatának tekintő. VII.
