Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1880
4 tanfolyamra leszorított intézetünket önállóságától és szabadságától megfosztá: akkor ismét Stenezel Hugo helyes tapintatának ős bölcs igazgatásánál^ lehet főképen köszönni, hogy intézetünk viharoktól hányatott sajkája meg nem tört, hanem a protestáns szellem, a hazaszeretet és a tudományos szabadelvűsé«- fáklyá- jával a sülyedős ellen küzdve, régi jellemét s tiszta hírnevét megmentve, végre az alkotmányosság napjának felviradtával meg- fogyva bár, de törve nem a biztos révbe evezett. He egyházunk és intézetünk autonómiájának visszanyerése óta is az időnkint szükségeseknek tartott ujraszervések- és berendezéseknél Stenezel Hugo a tudományos nevelés és korszellem elhaladásának minden mozzanatát megértvén és örömmel karolván fel, fáradhatlan buzgósággal és hosszú tapasztalásából merített bölcs utasításaival intézetünket a tudomány és korszellem igényeinek megfelelőkig átidomitani, annak szellemi hatását tágítani és anyagi jólétét megszilárdítani legfőbb czéljának tekintő. Mert Stenezel Hugo minden körülmények közt lelkének minden erejével forrón szerette hazáját és főkép szülővárosának ezen intézetét, melynek ő maga is egykor tanítványa volt. O ugyanis Késmárkon 1808-ban született s a város egyik oly patriciusi családjának volt ivadéka, mely vallásos kegyessége, tiszta erkölcse és szorgalmas munkája által kitűnt; és -— mint óletirásában maga vallja —, nemes származású szülei kegyesek és gyermekeik nevelésében szigorúak valának. Atyja, János György, ügyvéd és későbben ezen város tanácsnoka volt; a tudományok szeretetétől eltelve lóvén négy figyermekót is a tudományok tanulmányozására buzgóan serkentette szóval és példájával; mig anyjuk szeretettel de szilárd elhatározottsággal őket az isten és minden jó és szépnek tiszteletéhez vezeté. Egyik testvére köztiszteletben álló helybeli orvos, a másik ügyvéd és a városnak több éven át volt polgármestere, mig a harmadik ki erdész volt, pár év előtt meghalt. Tanulását megkezdte a helybeli elemi iskolában Gründel János tanítása alatt, aztán a gymnásiumba lépvén a grammatical osztályokat Weisz Jakab, Lang András és Benedikty János, végre Ilozsnyón Farkas András és Mispál Pál tanárok alatt végezte; a rhetorico-poeticai tanulmányokat Chalupka János, a bölcsészetieket Mihályik Dániel és újra Benedikty J.; a jogot Schneider J., végre a theologiát Mihályik D. és lvralowanszky István tanárok alatt folytatta. Ez utóbbi által főleg a klassikus tanulmányok érdeke keltetvén fel benne, azóta a pliilológiát választó kedvencz tárgyául. O J
