Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1880
2 denkor legdrágább kincs gyanánt őrizte és ápolta; az előlialadó tudomány és korszellem színvonalán állván mindenkor a szabad elvüség, a humanismus, a mivelődés és hazaszeretet hű ápolója és terjesztője volt. Ezt pedig áldozatkész pártfogóin és buzgó felügyelőin kívül főképen a tudomány és vallás eszméi által lelkesített tanárainak köszönheti, kik csekély fizetés mellett és gyakran sanyarú anyagi viszonyok közt is híven és egész odaadással teljesiték a nevelés és oktatás magasztos, de nehéz és fáradalmas feladatát. Ily szellemi munkások majdnem egyedüli, de legszebb jutalma életükben az önfeláldozás által korszerűen átalakított intézet sikerdus működése és virágzása, a gondosan vezetett ifjúság minden igaz-, szép- és jóban észlelhető gyarapodása, a legjobbak méltányló elismerése; haláluk után pedig a kartársak és tanítványok, a haza és egyház hálás emlékezete. Es valóban minél inkább képes valaki a nevelés és tudományos művelődésnek hazánk társadalmi és állami, anyagi és szellemi jólétére gyakorolt nagyjelentőségű befolyását felfogni, annál készebb lesz a tanárok működését elismerőleg méltányolni és irántuk az életben valamint halál után is a hála adóját leróvni. A lefolyt tanévben lyceumunknál két rendkívüli esemény fordult elő, és pedig egy örömünnepély és egy gyászeset, mely minden ügybarát legbensőbb részvétét költötte fel, és elég indokul szolgál két nagy érdemű tanférfiu emlékezetének megújítására és intézetünk évkönyveiben történendő megörökítésére. E két tanférfiu egyike, lyceumunknak szentelt áldásos működésének ötven éves fordulóját érte el és az ez alkalommal a pártfogóság, tiszttársai és volt tanítványai által az ünnepelt elévülhetlen nagy érdemeiért homlokára fűzött érdemkoszorút, hála istennek, maiglan is viseli intézetünk díszére; a másikat közel ötven éves tanári működése és hat évi nyugállapota után örök nyugalomra kisértük. Úgy tekintetes Stenczel Hugo felügyelő úr, mint néhai Dlhányi József tanár méltó tárgya lesz a megemlékezésnek. I- Örömlap. Azon reform-mozgalmak, melyek az utolsó öt évtizedben hazánk legkiválóbb fiainak egy jobb állapot és jövőért lángoló törekvései által megindittattak s melyek hazánk magyar nemzeti érzületét felköltötték, az irodalomnak uj lendületet adtak,
